Külföldön híressé lett magyarok - Galéria!

Százegy éves és még mindig aktív - a Magyarországról elszármazott New Yorkban élő Eva Zeiselt a formatervezési szakirodalom a modern keramika úttöröjeként emlegeti. Ő volt az első nő, akinek saját kiállítása lehetett a New York-i Modern Művészetek múzeumában, 1946-ban.

Königer Miklós 1979 óta Berlinben él és még ma is csak közepes konyhanyelven beszéli a németet. Érdekes módon éppen ezért hívják filmekbe szerepelni „ez az egyetlen ország, ahol a magyar akcentusnak sármja van” Érkezése után rögtön főszerepet kapott egy kísérleti filmben, azóta mintegy 30 német filmben játszott, 2 filmet rendezett is.

- Megérintettem valamit, ami a japánoknak annyira fontos – meséli Marék Veronika, a Kockásfülű nyúl, a Kippkop sorozat és a Boribon megalkotója, aki kétségtelenül ismert Magyarországon is, de hazai ismertsége nem ér fel japán sztárolásával. A Google japán nyelvű keresője közel 27 ezer találatot ad Marék Veronika japán karakterrel írt nevére, egy Magyarországról szóló japán útikönyv pedig a best of Hungary közé sorolja a szerzőt.

Reigl Judit 37 alkotását jegyző párizsi Centre Pompidou után tavaly az egyik legjelentősebb európai modern gyűjtemény, a londoni Tate Modern is megszerezte egy munkáját. Sőt, az utóbbi években a gyűjtők és az aukciós házak is felfigyeltek rá, s az idén valósággal körberajongták képeit a párizsi Grand Palais-ben megredezett Salon de Collectionneurs vásáron.

A kortárs zenét komponáló, karmesterként is tevékenykedő Maros Miklós 1968-ban zenei továbbfejlődése érdekében választotta Stockholmot új otthonának. A 68 éves művész bár viszonylag sokat jár Magyarországra, a hazai zenekarok nem igazán játsszák műveit. Maros úgy érzi, külföldön népszerűbb, és a magyar muzsikusok nem tartják őt idetartozónak.

A 15 éve egy olasz falucskában élő Pongor Sándor 1981 óta dolgozik és oktat külföldön. 1989 óta vezeti a Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ általa alapított fehérjekutató és bioinformatikai részlegét. Munkacsoportjával a világon elsőként fejlesztették ki a fehérjék szerkezeti egységeinek szekvencia-adatbankját, amely nélkülözhetetlen egy organizmus teljes örökítőanyagának elolvasásához.

Az 56-os menekült Szirtes György 1984-ben jött vissza először Magyarországra azok után, hogy nyolcévesen szüleivel és öccsével Angliában telepedtek le. Eddig 13 kötete jelent meg angolul, s első magyarországi látogatása után művei magyarra fordítása is fellendült. Ekkortájt kezdett fordítani ő is Márait, Krúdyt, Kosztolányit, Krasznahorkait. Legutóbb 2005-ben jelent meg kötete – Reel címen, - amivel elnyerte az egyik legrangosabb angol költői elismerést a T. S. Eliot-díjat.

Reneszánsz embernek tartják Klein Görgyöt az őt ismerők, hiszen a tudomány és a szépirodalom területén is tevékenyedik. A mikrobiológus, aki 25 évig volt az orvosi Nobel-bizottság tagja, a második világháború után távozott Magyarországról.

Nem kis feltűnést keltett Péterffy Tamás a New Yorki-tőzsdén – nemcsak magyaros akcentusával, hanem a nyakába akasztott, menzai tálca méretű számítógéppel. Akkor még csodálkozva nézett környezete a fiatal bróker saját tervezésű eszközére, amivel elektronikusan kereskedett akkor, amikor még nem is létezett elektronikus kereskedelem. Ez tette dúsgazdaggá a ma 63 éves Péterffyt, aki a semmiből építette fel cégét, s lett mára a világ legvagyonosabb magyar származású embere, megelőzve még Soros Györgyöt is.