BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Kérdőjelek az oroszellenes szankciók körül

Az ukrajnai válság nyomán az elmúlt napokban történt eszkaláció után Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi beszédében óvatosam a feszültség csökkentésének irányban mozdult el. Arra persze nem lehet gondolni, hogy ezzel az Európa Unió és az Egyesült Államok fenyegetőzéseire reagált volna. Hiszen a tervezett szankciók csak kevéssé árthatnak Oroszországnak, viszont a Nyugat számára rendkívül kockázatosak - véli az ORF kommentátora az osztrák tévé szerda reggeli adásában. Ráadásul az Európai Unió és az Egyesült Államok között véleménykülönbségek vannak, és ezek meg is maradnak. Egymástól eltérőek az érdekeik, túlságosan eltérő mindenkori függőségük is Oroszországtól, hiszen Európa először is gazdaságilag szorosan kötődik Oroszországhoz.

Az EU statisztikai hivatala szerint az Európai Unió 2012-ben 123,4 milliárd euró értékben exportált termékeket Keletre, fordítva viszont, onnan 215 milliárd euró értékben importált, mindenekelőtt kőolajat és földgázt. Ezen belül Németország olajának egyharmadát, földgázának pedig mintegy 40 százalékát importálja Oroszországból. Ezért nem lehet azon csodálkozni, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter "a fékre lépt", amikor az EU-szankciókról szóló tárgyalásokról van szó.

És Ausztria is a diplomáciára tesz, hiszen aggódik a földgázszállítások miatt, és szólni kell az osztrák bankok kitettségéről is Ukrajnában és Oroszországban, ahol a válság bármilyen éleződése jelentős kárt okozhatna. Ráadásul Nagy-Britanniában nyilvánosságra került a londoni kormánynak egy bizalmas dokumentuma, amely azt javasolja, hogy jelenleg ne támogasson kereskedelmi szankciókat vagy Londont, mint pénzügyi központot ne tegye hozzáférhetetlenné oroszok számára.

Az ORF szerint az egyetlen érzékeny pont - Achillesz-sarka - Oroszországnak a nyersanyagok exportjára való gazdasági ráutaltsága lehetne. A kőolaj és a földgáz teszi ki ugyanis az orosz GDP kereken 70 százalékát és e két termék az orosz exportból több mint 80 százalékkal részesedik.

Philipp Verleger közgazdász - a Quartz online magazin szerint - kockázatos javaslattal állt elő: Szerinte az Egyesült Államok megcsapolhatná a stratégiai tartalékait és azokat piacra dobhatná. Ha pedig Szaúd-Arábia e4ben partner lenne, ami a Szíriában való érdekeltségükre tekintettel jelenleg elképzelhető, és nem fogná vissza a termelését, az olajár barrelenként tíz dollárral csökkenhetne. Ez pedig Oroszország számára milliárdos veszteséget okozhatna - véli az ORF tévé kommentátora.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek