A Pedagógusok Szakszervezete arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz. A szervezet állásfoglalása szerint összeegyeztethetetlen a jogállami kritériumokkal az az eljárás, amelynek keretei között minden egyeztetés nélkül a kormány törvényjavaslatot nyújt be, amelyet érdemi tárgyalás nélkül egyetlen nap alatt elfogadnak.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának munkatársai a doktoranduszokkal együtt nyílt levelet fogalmaztak meg a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, kiemelve: elutasítanak minden olyan törekvést, amely "az egyetemi autonómiát korlátozza". A levélhez az intézmény rektora, Csanádi Judit is csatlakozott. A rektor elfogadhatatlannak nevezte "az utólagos törvénykezés gyakorlatát", ami "jelen esetben egyértelmű politikai akció a felsőoktatás egyik szereplője ellen". Csanádi Judit egyúttal felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvénymódoítást.
Nemzetközi botrány alakul
A törvénymódosítást elítélő nyilatkozatot adott ki a Svéd Királyi Akadémia kedden este. Ebben azt írják: aggasztónak találják, amikor a tudományos szabadságot csökkentő és az egyetemi munkát ellehetetlenítő javaslatok készülnek. Tiltakozásuk kifejezése mellett sürgetik a magyar jogalkotókat, hogy ne rontsák a magyar oktatás színvonalát. A fizikai, kémiai és közgazdasági Nobel-díjak odaítéléséről döntő szervezet állásfoglalásával csatlakozott ahhoz a 15 Nobel-díjashoz és száznál is több egyéb tudóshoz, akik még a törvény megszavazása előtt felszólaltak az ellen.
A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth szerint érthetetlen, hogy miért volt szükség a magyar felsőoktatási törvény módosítására. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa keddi közleményében kiemelte: "értetlenséggel szemléljük" a jogszabály sürgősségi eljárásban elfogadott módosítását. A lépés "közvetlenül fenyegeti" a "rangos" budapesti Közép-európai Egyetem létét - tette hozzá. A közlemény szerint "az széleskörű támogatása és a sok sikeres végzett hallgató jelzi, hogy ez az egyetem rendkívül fontos pillére a budapesti tudományos intézményrendszernek" - olvasható a közleményben.
Nem az államminiszter az első német politikus, aki felszólalt a felsőoktatási törvény módosítása ellen. Kedden napközben Frank-Walter Steinmeier német államfő az Európai Parlament plenáris ülésén úgy fogalmazott: Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel.
Kedd este New York egykori kormányzója, George Pataki is szót emelt az egyetem védelmében. A magyar származású amerikai politikus felidézte, hogy 2004-ben őt érte a megtiszteltetés, hogy aláírja Magyarország akkori miniszterelnökével a megállapodást, amelyben a CEU-t elismerték magyar egyetemként. Kiemelte: a CEU Magyarország számára, és minden támadás az egyetemi autonómia és akadémiai szabadság ellen komoly visszalépést jelent Magyarország magas színvonalú oktatásában és a két ország közötti kapcsolat jövőjére is hatással van.
[caption id="" align="alignleft" width="768"]
Fotó: AFP[/caption]A Külgazdasági és Külügyminisztérium mind az Egyesült Államok, mind Németország nagykövetségének ügyvivőjét bekérette a tiltakozások nyomán.
Tárt karokkal várják az egyetemet
Cseh egyetemi és kulturális intézetek képviselői nyílt levelükben úgy fogalmaztak: "A joggal való ilyen diszkriminatív visszaélés a nem demokratikus, autoriter rendszerek sajátja, amiről azt gondoltuk, hogy a múlt századi tapasztalatok után már nem tér vissza Európába. A magyar kormány eljárása így felsorakozott a török egyetemeken a közelmúltban végrehajtott politikai és nacionalista tisztogatások, valamint az orosz rezsim azon igyekezete mellé, hogy bezárja a szentpétervári Európai Egyetemet".
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszternek és Michael Ignatieffnek, a Közép-európai Egyetem rektorának címzett nyílt levelet a prágai Károly Egyetem három karának képviselői, a Filmművészeti és Televíziós Akadémia dékánja, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, a Václav Havel Könyvtár, a Cseh Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete, valamint a Nemzetközi Kérdések Szövetsége Intézet igazgatói írták alá. Azt írták: ha a Közép-európai Egyetemnek be kellene szüntetnie tevékenységét Magyarországon, a cseh tudományos élet képviselői készek hozzájárulni ahhoz, hogy működését valahol másutt folytathassa.
Prága előtt már Bécs is bejelentkezett arra az esetre, ha tevékenységének magyarországi ellehetlenítése miatt a CEU költözni kényszerülne. Maria Vassilakou bécsi főpolgármester-helyettes kedden azt közölte: ha az egyetemnek valóban mennie kell, az osztrák főváros kitűnő helyszín lenne. Hasonló nyilatkozatot tett az osztrák rektori konferencia vezetője, a klagenfurti egyetem rektora, Oliver Vitouch is.
A parlamentnél ért véget a tüntetés
Kedden délután több ezer demonstráló tiltakozott élőlánccal a CEU épületénél Budapesten. A felszólalók, köztük a diákok többször is arra kérték Áder János köztársasági elnököt, éljen politikai vagy alkotmányos jogával, és vétózza meg a törvényt. Az épület előtt szónokolók szerint az Országgyűlés döntése nemcsak a CEU-ról, hanem a jogállamiság jelenéről és jövőjéről is szól, és a döntés súlyos károkat okoz Magyarországnak és a magyar társadalomnak. Hozzátették, az egyetemi autonómia évszázados érték.
A tüntetés hivatalosan is bejelentett befejezése után a tömeg egy része átvonult a Parlament elé. A demonstrálók megpróbálták kitűzni a Parlamentre az uniós és a magyar zászlót, de az épület lépcsőjén felsorakozó rendőrök ezt megakadályozták, ekkor dulakodás alakult ki, amelynél jelen volt Demszky Gábor volt főpolgármester is. Végül egy demonstráló feljutott a Parlament lépcsőjének tetején lévő egyik oroszlánszobor mellé a két zászlóval, a rendőrök ebben nem akadályozták meg. A Parlament egyik ablakában megjelent Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő, aki kilógatott egy uniós lobogót.
