A diákok elsődlegesen a munkaerőpiacra való belépés lehetőségének tekintik az IKSZ-et – derül ki a Pedagógia Szemlében megjelent tanulmányból.
Leggyakrabban a szabadidő és a kultúra területét választják, míg a pedagógiailag nagyon fontos szociális terület a többségüket nem motiválja.
Az állami iskolák diákjainál az egyházi iskolák diákjai pozitívabban ítélik meg a programot, s közülük mondják legtöbben azt, hogy az érettségi után is vállalnának önkénteskedést. Összességében a diákok 18,75 százaléka gondolja, hogy az érettségit követően vállal majd önkéntes feladatokat. A kutatásban 9. osztályos és végzős diákokat kérdezték meg a 2016/2017-es tanévben. A kérdőíveket több mint négyezer diák töltötte ki teljesen. A fenntartó tekintetében a kérdésekre 70 alapítványi, 241 egyházi és több mint 1100 állami iskolában járó diák válaszolt.
A felmérésben példaként említenek egy kanadai kutatást, amiből kiderül, hogy azok körében, akik a kötelező programban részt vettek középiskolásként, egyetemistaként nagyobb arányú az önkéntesek száma (51 százalék). Akik viszont nem vettek részt középiskolásként a kötelező programban, ott csak 47 százalék az önkéntesek aránya.
A nemzeti köznevelési törvény értelmében a diákok a közösségi szolgálatot nyolc területen végezhetnek. Többek között egészségügyi, oktatási, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, sport- és szabadidős, és az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen vállalhatnak önkéntes munkát.
Az Oktatási Hivatal 2017-es adatai szerint, az általuk megvizsgált 119 iskola esetében a kulturális terület rendelkezik a legnagyobb fogadóintézmény-számmal,
majd ezt a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos fogadó intézmények követik. A harmadik helyen az oktatás, a negyediken pedig a szociális terület áll. A legkisebb intézményi hálózata a bűn- és baleset-megelőzési területnek van.
Magyarországon az önkénteskedő diákok érdeklődése elsősorban a sport- és szabadidős, valamint a kulturális területre terjed ki, melynek célcsoportjai a gyerekek, tanulók és idős emberek. A sport és szabadidő területét választják a diákok legnagyobb arányban (13,7 százalék). A kulturális terület, mely feltételezésünk szerint szintén népszerű, a középmezőnyben helyezkedik el, csakúgy, mint az egészségügyi terület. A legkevesebben a szociális területen vállalnak önkéntességet.
A magyar felnőttek 20 százaléka önkénteskedik
Az Eurobarometer korábbi felméréséből – amiben 32 európai országot vizsgáltak – kiderül, hogy az EU-s állampolgárok 30 százaléka végzett szervezeti önkéntes munkát, Magyarországon a lakosság 21 százaléka önkénteskedett. Ezzel az értékkel az EU-országok között a harmadik negyedben helyezkedünk el. Az éllovasok Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország, a sereghajtók pedig Görögország, Portugália, Bulgária, Ciprus, Litvánia voltak.
