Átment a görög parlamenten a macedón névváltoztatás

A törvényhozás csaknem három napon át vitázott a megállapodásról. Az úgynevezett preszpai megállapodást a 300 fős görög törvényhozás szűk többséggel, 153:146 arányban szavazta meg. A kormánypártoknak sikerült külső támogató voksokat szerezniük.

A kérdés rendkívül megosztja a görög társadalmat, többször is tízezrek tüntettek a ratifikálás ellen.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról:

a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak).

Szkopje már elfogadta az egyezményt. Az egyezmény értelmében Macedónia új nevének használata minden országra és nemzetközi szervezetre nézve kötelező, köztük arra a több mint száz országra nézve is, amelyek egyszerűen Macedóniának hívták az eddigi hivatalos nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot.

Az Athén és Szkopje között a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban aláírt megállapodás ezenkívül magában foglalja, hogy a nép megnevezése és az ország nyelve a macedón.

A névvita 1991 óta tartott Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, Athén attól tartott, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára.

Örül az EU

Az Európai Unió üdvözölte a Macedóniával kötött névmegállapodás pénteki görögországi parlamenti jóváhagyását. A Macedóniával évtizedek óta tartó névvitát rendező, „történelmi jelentőségű” szerződés athéni elfogadása kulcsfontosságú lépés a ratifikációs folyamatban – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

A megállapodáshoz nagy politikai bátorságra és felelősségvállalásra volt szükség mindkét fél részéről. A lépés példamutató az európai országok közötti megbékélés szempontjából, előmozdítja a nyugat-balkáni térség euroatlanti integrációját – mutattak rá.

Az Európai Bizottság kezdettől fogva határozottan támogatta a névmegállapodást, Dimitrisz Avramopulosz, a testület migrációs ügyekért felelős görög tagja azonban a hivatalos állásponttal szembemenve a héten „problematikusnak és kiegyensúlyozatlannak” nevezte az egyezmény.