A kormány meghallgatta az igazságügyi miniszter beszámolóját az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről és megállapította, hogy az Európai Bizottság uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be. Ez a kormány szerint hitelteleníti a jogállamisági jelentés intézményét - olvasható a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben.
A kormányhatározat szerint a jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetével kapcsolatban a következőket állapítja meg:
a) az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja;
b) a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak;
c) a jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló;
d) az Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a tényállásra és a szabályozásra tekintet nélkül.
Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés - olvasható a határozatban.
Ebben kitérnek arra is, hogy a 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1941. számú határozatában kijelentette: „a magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott”. Kormány felhívja a figyelmet arra, hogy nemzetközi fórumok vizsgálták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását. Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak.
A magyar kormány továbbá elutasítja az Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. A határozat szerint Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.
A kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.
Kitérnek arra is, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja. Megállapítják továbbá, hogy az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak.
A kormány elítéli az Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe, és – mint Magyarország képviselője az Európai Unióban – minden érintett szerv nevében visszautasítja az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően. A kormány e határozatában felhívta az igazságügyi minisztert, hogy annak tartalmát az intézményeivel és tagállamaival ismertesse.
