Ukrajna azzal az igénnyel fordult Oroszországhoz, hogy adjon részletes magyarázatot az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten folytatott katonai tevékenységéről, a válaszadásra Moszkva 48 órát kapott – közölte pénteken a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Hivatalosan alkalmaztuk a veszélycsökkentési mechanizmust az (EBESZ által elfogadott) bécsi dokumentumnak megfelelően, és részletes felvilágosítást kértünk az Oroszországi Föderációtól az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten végzett katonai tevékenységekkel kapcsolatban. 

– fejtette ki a tárcavezető.

A bécsi dokumentum rendelkezései szerint Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát. Oroszországnak 48 órája van a válaszadásra

Nem megfelelő válasz esetére Kuleba kilátásba helyezte, hogy Ukrajna Oroszországhoz és a bécsi dokumentum többi tagállamához fordul rendkívüli ülés összehívása érdekében, amelyen Oroszországnak pontosításokat kell tennie.

Továbbra is kihasználunk minden diplomáciai lehetőséget Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében

– tette hozzá.

A nap során közben a norvég katonai hírszerzés vezetője is arról számolt be, hogy katonai szempontból minden kész egy nagyszabású orosz hadművelethez Ukrajnában, a döntés már csak a Kremltől függ.

Nils Adreas Stensones altengernagy pénteken elmondta, hogy az oroszoknak mindenük megvan, amire szükségük van, kezdve egy kisebb kelet-ukrajnai inváziótól Ukrajna-szerte végrehajtandó kisebb támadásokon át egy teljes ukrajnai invázióig, esetlegesen egész Ukrajna, illetve az ország bizonyos részeinek elfoglalásáig. Minderről a skandináv országgal kapcsolatos kockázatokról szóló éves értékelésen beszélt.

Fotó: AFP

Stensones szerint több mint 150 ezer orosz katonát vonultatták fel Ukrajna határai mentén, Oroszország legfejlettebb fegyvereivel és minden szükséges logisztikával.

Nagyon nehéz megmondani, hogy valószínű vagy valószínűtlen (egy offenzíva), mert kizárólag az orosz elnöktől függ a döntés

– hangsúlyozta a hírszerzési vezető.

A nyugati országok szerint Oroszország inváziója küszöbön áll a szomszéd ország ellen, amit Moszkva tagad. Kelet-Ukrajnában 2014 óta dúl háború a kijevi hadsereg és az oroszbarát szakadárok között, akiket a közvélekedés szerint Moszkva támogat katonailag és pénzügyileg.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken ismét figyelmeztetett egy fegyveres konfliktus valódi veszélyére, míg 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter friss nyilatkozata szerint Oroszország bármelyik pillanatban lerohanhatja Ukrajnát.

Hasonlóan vélekedhet Hollandia is, mely Ukrajna elhagyására szólította fel az állampolgárait –jelentette pénteken a BNR holland rádió.

A holland külügyminisztérium már hétfőn figyelmeztető e-mailt küldött az országban tartózkodó holland állampolgároknak, és ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség tovább nő, az ukrán légtért idővel lezárhatják, és veszélyessé válhat az ott tartózkodás. Ugyancsak az ország haladéktalan elhagyására sürgette pénteken polgárait Japán.

Korábban Ukrajna elhagyására szólított fel Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is.

Íme, a térkép: innen várják az orosz támadást az amerikai katonák

Az ukrán határ térségében felvonult orosz csapatok hatására megerősíti keleti határait az észak-atlanti szövetség. Ez azonban még mindig csak a töredéke az orosz oldalon felvonultatott haderőnek.