A Washingtoni Egyetem kutatása 191 országban és térségben vizsgálta a valóságos globális halálozási adatokat. A halálesetek egy részét a koronavírus okozta, mások a fertőzéshez kapcsolódtak. Ennek az az oka, hogy a koronavírus-fertőzés súlyosbíthatja a már meglévő, más egészségügyi problémákat, például a szív- vagy tüdőbetegséget.
Az alkalmazott mérőszámot többlethalálozásnak nevezik, amely azt mutatja, hogy az elmúlt években a világjárvány kitörése előtti időszakhoz viszonyítva mennyivel többen haltak meg. A becslések szerint a többlethalálozás aránya országonként és régiónként drámai mértékben változott, de a tanulmányban kiszámított átfogó globális arány alapján minden 100 ezer emberre 120 halálozás esett. A számítás szerint a 2020 eleje és 2021 vége közötti két évben
mintegy 18,2 millió haláleset következett be a koronavírus miatt, vagyis háromszor annyi, mint a ténylegesen regisztrált hivatalos 5,9 millió eset.
A kutatás szerint a legmagasabb arányok Latin-Amerikában, Európában és a Szaharától délre fekvő afrikai országok alacsonyabb jövedelmű országaiban voltak. De a halálozások száma néhány magas jövedelmű országban, például Olaszországban és az Egyesült Államok egyes részein is meglehetősen magas volt. A legmagasabb becsült többlethalálozási arányú öt ország között szerepelt Bolívia, Bulgária, Szváziföld, Észak-Macedónia és Lesotho. Az öt legalacsonyabb értékkel pedig Izland, Ausztrália, Szingapúr, Új-Zéland és Tajvan rendelkezett.
A tudósok előrejelzése szerint a világjárványhoz kapcsolódó többlethalandóság a vakcináknak és az új kezeléseknek köszönhetően csökkenni fog. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a pandémiának még nincs vége, és a vírus új, veszélyes változatai is megjelenhetnek.
