Demeter Szilárd a Mandineren megjelent írásában magyarázta meg azt a kijelentését, hogy „nagyon könnyen megszűnhet a Sziget Fesztivál, ha úgy döntünk”. A kormánybiztos korábban a Spirit FM műsorában kifejtette, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába került több a Hajógyári-szigeten található terület is, például ahol a Sziget Fesztivál ideje alatt a VIP-kemping és a fesztivál pénzügyi bázisa is működik. „Ha mi most nagyon befeszülnénk, akkor azt mondanám, hogy mivel kikerült belőle a magyar tulajdonrész – tehát Kádár Tamásékat kivásárolta az amerikai tulajdonos –, ezért nekünk nem érdekünk ezt a Sziget Fesztivált ilyen szempontból fenntartani
De nem gondolkodhatunk így, mert a Sziget Fesztiválnak a teljes kulturális hozadéka sokkal nagyobb annál, hogy én mit szeretnék a nyolc hektárunkon”
– idézte a kormánybiztos szavait a Világgazdaság.
Demeter az írásában most kiemelte, hogy a műsorban az egyik kérdező tolmácsolta a magyar zenészek elégedetlenségét, miszerint a Sziget Fesztiválon magyar zenekarok alig kapnak fellépési lehetőséget. „A tavalyi kiadáson az egyetlen színpadot, ami kifejezetten a kortárs magyar könnyűzenét mutatta meg, a Petőfi Kulturális Ügynökség működtette” – írta Demeter Szilárd, aki hozzátette, hogy erre tromfolt rá a másik kérdező, hogy „most magyar tulajdonrész sincs a fesztiválban, a közönségben is egyre kevesebb a magyar fizetővendég”. Az írásban a kormánybiztos kifejtette, hogy a két újságíró felvetései jogosak voltak.
„A magam részéről kétségeimet fejeztem ki, hogy a közeljövőben akár középtávon egyáltalán megmaradnak-e az ilyen nagy fesztiválok,
egészen egyszerűen azért, mert szerintem fenntarthatatlanok.
Most is lennének eszközeink – a Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába került szigetrészeken keresztül –, hogy bármiféle fesztivál megszervezését ellehetetlenítsük a Hajógyári-szigeten, de a Sziget Fesztivál kulturális hozadéka annál nagyobb, hogy ezen most gondolkodjunk”
– ismételte meg korábbi gondolatait Demeter.
A kormánybiztos az írásában kiemelte, hogy már évek óta mondja, hogy a „külföldi modellekhez való szervilis igazodás a legveszélyesebb”, amely szerinte magyar a versenyképességet is gyengíti. „Ha fejben máshol élünk, ha leválasztanak bennünket a saját valóságunkról, akkor bekövetkezhet az, hogy
a magyarországi rendezvényeken nem házigazdák leszünk, hanem kiszolgálószemélyzet. És ez nagyon nem mindegy”
– tette hozzá.
A fesztivált szervező Sziget Zrt. cégvezetője korábban a Világgazdaságnak elmondta, hogy 2023-ban közel 450 ezer vendéget várnak. Kádár Tamás kifejtette, hogy a tavalyi esemény egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a szervezők és a vendégek is nagy árnövekedéssel találkoztak. A fesztivál látogatói nem sajnálták a pénzt, amikor ismét visszatérhettek szórakozni, a szolgáltatók pedig komolyan megemelték az árakat, tekintve, hogy le kellett küzdeniük a veszteségeiket, és a vendégek hajlandók voltak fizetni. A Sziget Zrt. cégvezetője szerint a 2023-as Sziget ebből a tekintetből is hasonlóbb lesz a járvány előtti évekhez.
