A Nyugat fogyaszt, de Közép-Európát erősen megcsapta a szél – Magyarország kivédte

Az Európai Unió és azon belül az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom is a vártnál gyorsabban nőtt júniusban, derült ki a szerdán közzétett adatokból, megerősítve azt a véleményt, hogy a blokk a belföldi fogyasztás folyamatos fellendülésének köszönhetően továbbra is ellenáll a kereskedelmi bizonytalanságnak. A kivételt elsősorban a közép-európai országok jelentik, ahol az átlagosnál jóval kisebb a növekedés, vagy visszaesésről számoltak be. Magyarország azonban hozta a nyugati átlagot.

Az eurót használó 20 ország kiskereskedelmi forgalma júniusban 3,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami jóval meghaladja a Reuters  2,6 százalékos előrejelzését.

Bár az előző havihoz képest mért 0,3 százalékos növekedési ráta elmarad a 0,4 százalékos várakozásoktól, az előző két hónap adatai jelentősen felfelé kerültek, így 

Az euróövezet gazdaságra a második negyedévben valószínűleg rányomta a bélyegét a globális kereskedelmi háború, de számos mutató, a GDP-adatoktól a hangulatmutatókig, arra utal, hogy a blokk egyelőre tartja magát.

Nem az élelmiszer hajtja a kiskereskedelmi forgalom növekedését

Az Eurostat szerint a kiskereskedelmi forgalom éves növekedését a nem élelmiszeripari termékek értékesítésének 4,3 százalékos emelkedése és az üzemanyag-értékesítés 4 százalékos növekedése ösztönözte.

Spanyolország teljesített a legjobban az euróövezet legnagyobb országai közül, 6,4 százalékos éves növekedéssel, de Németország is az átlag felett teljesített, 4,8 százalékkal.

Franciaországban viszont 0,9 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, 

• Ausztriában 0,1 százalékkal, 
• Luxemburgban 0,2 százalékkal, 
• Szlovéniában 0,8 százalékkal.

Hátul kullognak a közép-európaiak

Az Európai Unió egészében a kiskereskedelmi forgalom havi összehasonlításban szintén 0,3, az előző évihez képest pedig 3,1 százalékkal nőtt.

A közép-európai országok azonban Magyarországot kivéve tipikusan hátul kullognak: Szlovákiából 0,4 százalékos csökkenést jelentettek éves szinten, míg Szlovénia is elmaradt az eurózóna átlagától a 2,2 százalékkal, valamint Románia a 2,7 százalékkal.

Lengyelországban ugyan éves összehasonlításban 3,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, havi összehasonlításban viszont nagyon vegyes a kép, mértek az elmúlt hónapokban 7,5 százalékos emelkedést és 1,9 százalékos csökkenést is. Csehországból nem érkezett még adat.

Tudnivaló, régiónk több országában az elszaladt költségvetési  hiányok miatt szigorú gazdálkodásra kényszerülnek, így a szlovákoknál, a lengyeleknél – és Románia is, amely az Európai Unió legmagasabb büdzséhiányát produkálta tavaly: a GDP több mint 9 százalékát, miközben a külkereskedelmi deficit is hatalmas. Románia még így is hozott 2,7 százalékos éves bővülést a kiskereskedelmi forgalomban, de az utóbbi hetekben sorozatban bejelentett megszorítások előbb-utóbb a fogyasztásban is éreztetni fogják a hatásukat. 

Magyarország azért tudja hozni a nyugati szinteket, mert a kormány a háztartásokat támogató intézkedéseket hozott, miközben a háború és ez európai – főleg a német – versenyképességi problémák hatásaitól gyötört ipar továbbra is szenved, amiben nem segítenek a régióban zajló megszorítások sem.

Közép-Európában egyébként a fogyasztást tekintve kivétel a boldog Horvátország is, ahova özönlenek a turisták a drágulás ellenére is. A horvát kiskereskedelmi forgalom nem kevesebb mint 7,4 százalékot emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. Eközben a szomszédos, szintén eurózónatag Szlovéniában havi szinten visszaesett a fogyasztás, és a 2,2 százalékos éves növekedés is mélyen az euróövezeti átlag alatt van.