Reszkettető hír: csapatokat küldenének Ukrajnába európai országok

Nagy-Britannia és Franciaország élen jár az erőfeszítésekben, bár a részletek továbbra is szűkösek. A megbeszélésekben részt vevő országok nem hajlandók kedvezményeket adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, ha beleegyezik a három éve indított háború befejezéséért folytatott tárgyalásokba. Egyértelmű, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek garanciára van szüksége, hogy országa biztonsága biztosított legyen, amíg a béke be nem áll. Az AP összefoglalója szerint a legjobb védelmet a NATO-tagság jelentené, amelyet Ukrajnának régóta ígértek, de az Egyesült Államok ezt a lehetőséget levette az asztalról. „Nem térek ki a konkrét képességekre, de elfogadom, hogy ha béke van, akkor valamiféle biztonsági garanciára van szükség Ukrajna számára, és az Egyesült Királyság is kiveszi a részét ebből” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön.

Az európaiak körülbelül egy éve kezdték el vizsgálni, hogy milyen haderőre lehet szükség, de a sürgősség érzése egyre nőtt azon aggodalmak közepette, hogy Donald Trump amerikai elnök esetleg keresztüllép rajtuk, de akár Ukrajnán is, hogy megállapodást kössön Putyinnal. Sok kérdés megválaszolatlan maradt, de egy kiemelkedik: milyen szerepet játszhat az Egyesült Államok?

Decemberben, Trump megválasztása után, de még hivatalba lépése előtt, vezetők és miniszterek egy csoportja Zelenszkijjel találkozott Mark Rutte NATO-főtitkár brüsszeli rezidenciáján. Nagy-Britanniából, Dániából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Hollandiából és Lengyelországból érkeztek. Az Európai Unió vezető tisztviselői is részt vettek. A tárgyalások Emmanuel Macron francia elnök 2024 elején szorgalmazott ötletére épültek. Akkoriban, amikor nem volt hajlandó kizárni a csapatok ukrajnai telepítését, felháborodást váltott ki, különösen Németország és Lengyelország vezetői részéről.

Hogy milyen lesz a haderő, és kik vesznek részt benne, a békemegállapodás feltételeitől és még sok mindentől függ. Olaszországnak alkotmányos korlátai vannak a haderejének alkalmazásában. Hollandiának zöld lámpára lenne szüksége a parlamenttől, akárcsak Németországnak, amelynek helyzete a február 23-i választások után alakulhat az új kormány megalakulása után. Lengyelország óvatos, tekintettel az Ukrajnával szembeni, a második világháború óta fennálló ellenségeskedésre.

„Nagyon korai szakaszban vagyunk” – mondta Hanno Pevklur, Észtország védelmi minisztere az Associated Pressnek a müncheni biztonsági konferencia margójára. Ha Oroszország és Ukrajna mindkét oldalon „néhány ezresre” csökkenti erőit a frontvonal mentén, akkor „nem probléma, hogy Európa is ott legyen” – mondta Pevkur, rámutatva, hogy sokkal nehezebb lesz, ha továbbra is „forr a konfliktus”.

Inkább erős biztonsági erő, mint békefenntartók

Ha Oroszország és Ukrajna a tárgyalások előrehaladtával meg tud állapodni a feltételekben, valószínű, hogy kevesebb biztonsági óvintézkedésre és kisebb haderőre lesz szükség. Szakértők és tisztviselők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint az európaiaknak robusztus és jelentős kontingenst kell bevetniük, nem pedig békefenntartó csapatot.

„Valós erőnek kell lennie, hogy az oroszok tudják, ha valaha is kipróbálnák, összetörnének” – mondta a múlt hónapban Ben Hodges, az Egyesült Államok Hadseregének volt parancsnoka az Európai Politikai Központ agytröszt rendezvényén. „Minden egyes megállapodást megszegnek. Tehát ha haderőt küldünk oda, légierővel, nagy szárazföldi erőkkel, drónokkal, ellen-, lég- és rakétavédelemmel kell rendelkezniük” – mondta. Dominique Trinquand nyugalmazott francia tábornok, Franciaország ENSZ katonai missziójának volt vezetője egyetértett abban, hogy az ENSZ békefenntartói alkalmasabbak „sokkal stabilabb övezetekben való bevetésre”.

Mekkora erő kell?

A békemegállapodás jellege határozza meg az európai kontingens méretét és elhelyezkedését. Zelenszkij legalább 100-150 ezer katonához ragaszkodott. A médiában 30-40 ezer fős haderőről tippeltek. Diplomaták és tisztviselők egyik adatot sem erősítették meg. Ukrajna légi támogatást is szeretne. Nyilvánvaló, hogy az európaiak nem tudnának gyorsan felállítani egy nagyszabású haderőt.

A Financial Timesnak adott pénteki interjúban Macron azt mondta, hogy a hatalmas haderő bevetésének ötlete „messziről jött”. 

Az európaiak vonakodnak, mert ahhoz túl sok csapatra lenne szükség. Szinte mindenki egyetért abban, hogy valamiféle „amerikai backstop” elengedhetetlen.

Az USA lefektet néhány szabályt

Hegseth szerdán a NATO főhadiszállásán elkezdte ismertetni azokat a feltételeket, amelyek alapján az Egyesült Államok beleegyezhet egy olyan haderő létrehozásába, amely segít Ukrajnának „a robusztus biztonsági garanciákat biztosítani annak érdekében, hogy a háború ne induljon újra”.

„Minden biztonsági garanciát alkalmas európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk” – mondta Hegseth Ukrajna nyugati támogatói közül csaknem 50 jelenlévőnek. „Ha Ukrajnába mennek, nem NATO-misszió részeként kell bevetniük őket.”

Putyin kijelentette, hogy részben azért indította el az inváziót, mert a NATO-terület túlságosan közel terjeszkedett Oroszország határaihoz, és nem valószínű, hogy elfogadja a világ legnagyobb katonai szervezete által irányított műveleteket.

A részt vevő európai szövetségesek nem részesülnének a NATO kollektív biztonsági garanciáiból, ha megtámadnák őket – mondta Hegseth. Hangsúlyozta, hogy „nem fognak amerikai csapatokat telepíteni Ukrajnába”.

Ukrajna szemszögéből egy csak Európára kiterjedő művelet egyszerűen nem működne. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy az amerikaiak nélkül minden biztonsági garancia lehetetlen.