Ukrajna területi veszteségei jóval nagyobbak mint a teljes Magyarország
Több elemző szerint az ukrajnai konfliktus a végjáték szakaszba ért, és hónapokon belül lezárhatják a második világháború óta legnagyobb európai fegyveres konfliktust. Az orosz csapatok előrenyomulása Ukrajnában folytatódik, így nagy kérdés, hogy sikerül-e tárgyalóasztalhoz ültetni Moszkvát. Ukrajna területi veszteségei tovább nőhetnek.
A világ legrégebbi, máig egyik legtekintélyesebb think-tankja, a londoni Királyi Összfegyvernemi Intézet (RUSI) szerint Moszkva stratégiai céljai:
- az Ukrajna feletti ellenőrzés. Oroszország úgy gondolja, győzni fog.
- Ukrajna „megadási” feltételei: elismerni a jelenleg már elfoglalt ukrán területek Oroszországhoz tartozását, plusz Harkov átadását. Egyes források szerint – írja a RUSI-jelentés – Moszkva Odesszát is akarja.
- Ukrajna semleges lesz, lemond a NATO-tagságról. A jövendőbeli ukrán államfő személyének kiválasztásába Moszkva beleszólna. Az egyetlen „engedmény”, amit a Kreml tenne: Ukrajna beléphet az EU-ba.
Tovább nőhetnek Ukrajna területi veszteségei
Az amerikai elnöki korlátozó intézkedését (amit azóta a dzsiddai amerikai–ukrán tárgyalások után visszavontak) kihasználva március elején Moszkva hatalmas, Ukrajna számos nagyvárosát érintő kombinált (irányított siklóbombák, közönséges légibombák, drónok és taktikai ballisztikus rakéták koordinált bevetésével) támadást intézett ukrán célpontok ellen. Meg nem erősített hírek szerint az ukrán elitcsapatok – hogy elkerüljék a bekerítés veszélyét – kivonulnak a kurszki nagymegyében szerzett néhány száz négyzetkilométeres területről.
Az elfoglalt ukrán terület 2025 márciusában körülbelül 125 ezer négyzetkilométer (Ukrajna területe: 603,628 négyzetkilométer). Ez csaknem másfél Magyarországnyi terület.
Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán vezető Fehér Házban történt, súlyos összezördülése komoly következményekkel járt. Leállították az amerikai katonai segélyeket, a többi között a hírszerzési adatok átadását. Ezek átfogták az Ukrajna, Oroszország fölött elhaladó amerikai kémműholdak napi felvételeit, továbbá az amerikai hírszerző közösség naponta megszerzett elektronikus (ELINT), az ügynökhálózattól befutott (HUMINT) és feldolgozott információit. Donald Trump elnök megtiltotta a katonai-stratégiai információval kereskedő vállalatoknak, mint amilyen a Maxar (Intelligence – hírszerzés), az Oroszország és Ukrajna területeiről készített friss űrfotók eladását, átadását Kijevnek.
Itt a vég: Ukrajna kiüríti az elfoglalt Kurszkot
Az ukrán hadsereg tavaly augusztus elején meglepetésszerű támadást indított Kurszk ellen, azonban az orosz hadsereg az elmúlt hónapokban egyre több területet foglalt vissza. Moszkva a napokban újabb nagyszabású offenzívát indított, és elvágta az utánpótlási vonalakat, így Ukrajna kénytelen kivonulni a régióból.
Kudarc lenne a NATO békefenntartó misszió vége
A RUSI megvizsgálta egy esetleges, nagy-britanniai vezetésű NATO-békefenntartó erő (20–100 ezer közti létszámmal) ukrajnai missziójának esélyeit. Alkalmazták a tízpontos, úgynevezett Chilcot-lista kritériumait. Ezek szerint semmiképpen nem tanácsos belefogni a békemisszióba, mert kudarc lesz a vége.
Ukrajna, mint Zelenszkij elnök közölte, kész elfogadni a 30 napos tűzszünetet, ami meghosszabbítható – de Oroszországtól függ. Minden szem Moszkvára szegeződik. Hogyan reagál a Kreml a legújabb fejleményekre, a Kijev által elvben elfogadott 30 napos tűzszünetre, a tárgyalási javaslatokra? Putyin hallgat, a Vedomosztyi napilap attól tart, hogy az ukrán-amerikai fél azt csinálja, amivel korábban a másik oldal az oroszországiakat vádolta: az egy hónapos tűzszünetet az erők átcsoportosítására, pozíciójavításra használja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.