A lévai nyugdíjas, Juraj Cintula 2024. május 15-én sebesítette meg több pisztolylövéssel Robert Ficót a nyitrabányai (Handlová) kultúrház előtt, ahol a kormány kihelyezett ülést tartott. A politikus életveszélyes állapotban került a besztercebányai kórházba, de túlélte a merényletet – írja az Új Szó.
Robert Fico néhány hetes hallgatást követően, június ötödikén szólalt meg először, és nem a társadalmi megbékélést hirdette. A miniszterelnök kifejtette: a merénylőnek ugyan megbocsát, de kemény szavakkal bírálta a szerinte gyűlöletkeltő ellenzéket. A politikától nem vonult vissza, de
a Smer vezetője sokak szerint megváltozott: kevesebbet egyeztet másokkal, és csak egy szűk bizalmi körére támaszkodik.
Kritikusai szerint a miniszterelnök bizalmatlansága nagymértékben hozzájárult a kormánykoalíció őszi válságának elmélyüléséhez. A merényletre abban az időszakban került sor, mikor úgy tűnt, a kormánykoalíció aktívan hozzálát a „rendcsináláshoz”. Az elnökválasztást egy hónappal korábban Peter Pellegrini nyerte, a Fico legfőbb ellenlábasának számító Zuzana Caputová pedig távozott a tisztségből, a pártok teljes gőzzel készültek az európai parlamenti választásra. A kampány megtört, az alig három héttel a merénylet után tartott európai parlamenti voksolás eredményére bizonyosan hatott a támadás: az ellenzéki PS és a szélsőjobboldali Republika jó szereplése mellett az európai témák iránt inkább passzív Smer választóközönsége is öt képviselőt juttatott Brüsszelbe.
A merénylet után a kormánykoalíció jelezte, emeli a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. Emellett
többféle szigorításról is döntöttek, megnyirbálták a gyülekezési szabályzatot, betiltották a demonstrációkat a politikusok lakóhelyének közvetlen közelében.
A törvénycsomag szabályai közül a legnagyobb tiltakozást az váltotta ki, hogy Fico – a törvényben meghatározott kritériumoknak egyedüliként megfelelő miniszterelnök – jelentős életjáradékhoz jutott az államtól.
Az is társadalmi feszültséget okoz, hogy a merénylet több részletét „homály fedi” a közvélemény előtt: vajon tényleg egyedül cselekedett a nyugdíjas? Hogyan kerülhetett közkézre a miniszterelnök kórlapja? Volt-e szerepe az ellenzéknek? – ez csak néhány az (egyelőre) költői kérdések sorában.
Miközben válaszok nincsenek, a kormány előszeretettel hibáztatja az ellenzéket a merényletért, és igyekszik a köztudatban tartani a történteket.
Ugyan Fico tapasztalt politikus, nemzetközi ismertsége nem mérhető össze Orbán Viktoréval. Ugyanakkor a támadás Szlovákiára irányította a figyelmet.
Donald Trump megválasztását követően Fico azzal nyerte meg a régi-új amerikai elnök szimpátiáját, hogy elmondta, ellene is elkövettek egy sikertelen merényletet.
Az összes jelentős nyugat-európai vezető megszólalt, és együttérzését fejezte ki a történtek kapcsán. Az eseményekről a világsajtó is beszámolt, igaz, az olvasatok különböztek: míg az orosz sajtó szerint Fico a különutas álláspontjának köszönhetően került a merénylő célkeresztjébe, a nyugat-európai újságok mértéktartóbban fogalmaztak. Azóta is reflektorfény irányul a miniszterelnökre: legutóbb azzal vívta ki az európai politikusok figyelmét, hogy Putyin meghívásának eleget téve ellátogatott a győzelemnapi parádéra – repülőgépe ugyan csak nagy kerülővel érkezett meg Moszkvába, miután sok – elvben partner – európai ország lezárta légterét a szlovák kormányfő gépe előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.