Az átláthatóságot garantáló rendelkezések

A közpénzek átlátható, ellenőrizhető felhasználása megköveteli a nyilvánosság elvének érvényesülését. A kbt. a közbeszerzési eljárás egyik alapelveként deklarálja a nyilvánosság elvét, és számos azzal kapcsolatos konkrét szabályt tartalmaz. A nyilvánosságot szolgálják a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételére vonatkozó szabályok.

Az átláthatóságot biztosítja, hogy az ajánlatkérő köteles az elbírálás szempontját előre, az ajánlati felhívásban meghatározni. Az ajánlatokat a legalacsonyabb öszszegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb szempontja alapján bírálhatja el. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetében az ajánlatkérő köteles előre meghatározni a megítélésre vonatkozó szempontjait és értékelési módszerét. Így nincs lehetősége arra, hogy az elbírálás menetében - netán az eredményt csalárdul befolyásolva - alakítsa az értékelés menetét.

Az eljárás eredményének kihirdetése nyilvános. Az ajánlatkérő köteles az elbírálás befejezésekor az ajánlatokról - még az eredményhirdetés előtt - írásbeli összegzést készíteni, és az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni. További kötelezettsége, hogy az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül megküldje az összegzést az összes ajánlattevőnek. Így az elbírálás adatai nem maradhatnak titokban, s az ajánlattevők megítélhetik, hogy az ajánlatkérő valóban a felhívásban meghatározott elbírálási szempont szerint hozta-e meg döntését, illetve az eljárás más lényeges eljárási kérdéseiben a kbt. alapján járt-e el.

A közbeszerzési eljárások átláthatóságát biztosító szabályok közé tartoznak azok, amelyek meghatározzák, hogy milyen eljárásfajták vehetők igénybe. A kbt. három fajtát ismer. A közbeszerzési nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Az ajánlatkérőnek fő szabályként a nyílt eljárás előírásai szerint kell eljárnia. Meghívásos, illetve tárgyalásos lefolytatására csak akkor kerülhet sor, amenynyiben annak a kbt.-ben meghatározott feltételei fennállnak, és az ajánlatkérő is aszerint kíván eljárni. A nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. A meghívásos eljárásban viszont a verseny korlátozottabb, mivel csak az ajánlatkérő által meghívottak tehetnek ajánlatot. A nyílt és meghívásos eljárás közötti különbség nem a nyilvánosságban, illetve a nyilvánosság kizárásában jelentkezik, hanem a versenyben részt vevők számában. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.

A közbeszerzési eljárások tisztasága és a korrupció kizárása érdekében a kbt. szigorú összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyekkel kapcsolatban. Az összeférhetetlenségi szabályokat a kiírás, az elbírálás és a döntés során is érvényesíteni kell.

A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát a közbeszerzési értékhatárokkal is garantálja. A mindenkori értékhatárnak olyan mértékűnek kell lennie, amely elősegíti a kbt. céljának megvalósulását, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az államháztartás kiadásainak hatékony felhasználását. E cél elérése érdekében az értékhatárok úgy kerültek meghatározásra, hogy a közbeszerzések minél nagyobb hányadára terjedjen ki a versenyeztetést és nyilvánosságot biztosító kbt. hatálya.

A közbeszerzési eljárásra vonatkozó szigorú részletszabályok és a törvény alapelveinek megszegése jogkövetkezményeket von maga után, amelyeket gyors és hatékony eljárás keretében lehet érvényesíteni. A jogorvoslat egy speciális, megfelelő szakértelemmel bíró, független szervezet, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre. Határozata ellen bírósághoz fordulhat az, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti a döntés.

A korrupció elleni küzdelem jegyében született 2001. évi törvénymódosítás szabályozta az üzleti titok és a nyilvánosság fogalmát. A fő szabály a nyilvánosság.

A törvény 2001. évi módosítása az ajánlatkérő kötelezettségévé tette, hogy meghatározza a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét. Ezt legkésőbb az érintett közbeszerzési eljárás előkészítése során kell megtennie, de a belső szervezeti és működési szabályzatában is rögzítheti előre általános érvénnyel, ha ez az eljárási és felelősségi rend minden közbeszerzési eljárásában érvényes.

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor hatályba lépő, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény értelmében a bíróság - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - elrendelheti, hogy a jogi személy - egytől három évig terjedő időtartamban - nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, amennyiben a bíróság által megállapított bűncselekmény elkövetése a vállalkozás javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a jogi személy tevékenységi körében követte el.