Kevesebb diploma ragadt bent

A 2018-2019-es tanévben 16 ezerrel kevesebben vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző nappali képzésein, ez egy év alatt 0,8 százalékos csökkenést tesz ki, de összhangban áll a demográfiai folyamatokkal – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oktatási adataiból. Csak az óvodások száma emelkedett 1,2 százalékkal, az általános és középiskolások, valamint a felsőoktatásban részt vevők is kevesebben voltak.

A középszintű oktatásban még mindig a gimnáziumok a legnépszerűbbek, utánuk a szakgimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák következnek. Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, pedig a munkaerőpiac átalakulása miatt ez elengedhetetlen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzés 4.0 című tanulmánya szerint ha nem történik beavatkozás, akkor három év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnáziumi beiskolázási arány, miközben 33 százalék jut a szakgimnáziumokra és 13 százalék a szakközépiskolákra. Az idei felvételi adatok szerint sem fordult meg a trend. A tanulók több mint 36 százaléka (csaknem 29 ezer diák) gimnáziumba, 40 százaléka (31 ezer fő) szakgimnáziumba, 22 százaléka (17,5 ezren) szakközépiskolába és alig több mint ezer diák szakiskolába nyert felvételt.

A még zajló tanévben a középfokú oktatási intézményekben 43,8 ezer pedagógus dolgozik, a létszámuk ugyancsak 0,8 százalékkal mérséklődött, ami a szakgimnáziumi tanárok számának 4,7 százalékos visszaeséséből adódik. Eközben a szakiskolákban és a készségfejlesztő iskolákban 4,8, a gimnáziumokban 1,7 százalékkal több pedagógus oktat – a szakközépiskolákban nem mért változást a KSH.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható