Elege lett a németeknek: haszontalan a koalíció, a politikai káoszra most az energiaválság is rászakadt – Friedrich Merz történelmi mélyponton
Soha nem látott mértékű elégedetlenség söpör végig Németországon, miközben a kormány ígéretei sorra maradnak el. Így nem meglepő, hogy a lakosság döntő többsége már nem hisz abban, hogy a CDU/CSU és az SPD koalíciója képes lesz megoldani az ország súlyos problémáit.
Egyre súlyosabb politikai és gazdasági válság képe rajzolódik ki Németországban, ahol a kormány támogatottsága történelmi mélypontra zuhant.
A legfrissebb felmérések szerint a lakosság 84 százaléka elégedetlen a kabinet teljesítményével, ami rekordnak számít Friedrich Merz tavalyi hivatalba lépése óta.
A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD alkotta kormány komoly ígéretekkel indult, ám ezek nagy része nem valósult meg. A kancellár által beharangozott „reformok ősze” végül elmaradt, a politikai döntéshozatal pedig hosszú időre megbénult. A tartományi választások miatt a vezetés inkább kivárt, ami tovább növelte a társadalmi elégedetlenséget.
A bizalomvesztés nemcsak általános hangulat, hanem konkrét számokban is megmutatkozik:
- Friedrich Merz támogatottsága 21 százalékra esett vissza;
- míg az alkancellár, Lars Klingbeil mindössze 18 százalékon áll.
Mindkettőjük esetében ez a legalacsonyabb érték a hivatalba lépésük óta.
Németország megunta a koalíciót
A pártok szintjén is látványos az erózió. A CDU/CSU jelenleg 26 százalékon áll, míg az SPD 12 százalékra esett vissza, ami gyakorlatilag történelmi mélypont. Ezzel szemben a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) már 25 százalékon áll, és egyre közelebb kerül a vezető erőhöz. A Zöldek és a Baloldal is erősödni tudott, miközben több kisebb párt a parlamenti küszöb alatt maradt.
A politikai problémákra ráadásul most az előnytelen gazdasági környezet is rátett egy lapáttal. Három év recesszió és egy év stagnálás után a német gazdaság továbbra is gyenge: az ipar zsugorodik, a termelést és a munkahelyeket egyre gyakrabban viszik külföldre.
A korábban látható enyhe javulás jeleit ráadásul lenullázta az iráni háború hatása, amely újra megemelte az energiaárakat, ezzel együtt pedig az inflációs kockázatokat is.
Nem meglepő, hogy a lakosság 70 százaléka nem bízik abban, hogy a kormány képes lesz kezelni a gazdasági problémákat. A kabinet ugyan adócsökkentésekkel, energiaár-csökkentéssel és beruházási ösztönzőkkel próbálja stabilizálni a helyzetet, de a választók egyelőre nem hisznek ezek sikerében.
A társadalmi feszültségeket tovább növeli a szociális rendszer állapota. Németország gyorsan öregszik, egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, miközben az egészségügyi és gondozási rendszer költségei is meredeken emelkednek. A megkérdezettek 74 százaléka nem bízik abban, hogy a kormány képes lesz megoldani ezt a problémát.
A reformtervek között szerepel a külföldi szakképesítések gyorsabb elismerése, amit a lakosság nagy többsége támogat. U
gyanakkor számos más javaslat, például az adórendszer átalakítása vagy a házastársi adókedvezmények megszüntetése már komoly ellenállásba ütközik.
A helyzet tehát egyre feszültebb: gazdasági bizonytalanság, elmaradt reformok és növekvő társadalmi elégedetlenség egyszerre nehezedik a német kormányra.
Beütött a valóság: brutálisan visszavágta az idei GDP-növekedési célját Németország az iráni háború miatt
Bekövetkezett az, amitől tartani lehetett, az iráni háború miatt a vezető gazdaságkutató intézetek rontották a német gazdaság idei várható teljesítményére vonatkozó előrelzéseiket. A GDP-növekedést megfelezték, az inflációt pedig felemelték. Nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság mennyire érzi meg az ismét romló német makrogazdasági kilátásokat.
