Piacvédelmi szabályokat javasolnak szupervállalatok helyett

Szinte biztos, hogy meghiúsul a Siemens–Alstom-fúzió, mivel egyik sem hajlandó bővíteni az eladásra szánt eszközállományát – közölte a Financial Times. A lap információi szerint a vállalatok a már korábban összeállított tétellistával várják az Európai Bizottság (EB) február 18-i döntését. Köztudott, hogy a bizottság csak akkor engedélyezné a fúziót, ha a vállalatok a versenykorlátozás elkerülése végett megválnának egyes eszközeiktől. A cégek listáját azonban nem találta elegendőnek az EB, és a bővítését kérte. Ha azonban a cégek a már korábban ismertetett tételekkel várják a bizottsági döntést, valószínűtlen, hogy a testület rábólintana az összeolvadásra.

Párizs és Berlin is többször hangsúlyozta a fúzió fontosságát, hogy a létrejövő szupervállalat érdemi versenytársa lehetne a kínai állami cégeknek, különösen a CRRC vasúttársaságnak, de Brüsszel nincs erről meggyőződve. Margrethe Vestager, a bizottság versenypolitikai biztosa, mint mondta, nem tartja szerencsésnek, hogy félre kell tenni az unió saját versenyszabályait a kínai fenyegetés elkerülése céljából. Ehelyett azt sürgette, hogy a közösség egyéb megkötésekkel, korlátozásokkal és gazdaságpolitikával védje saját piacát a kínai terjeszkedéstől. Peking nem ugyanazokkal a játékszabályokkal játszik, nem biztosítja ugyanazokat a lehetőségeket egy külföldinek Kínában, mint amiket a kínai cégek kapnak Európában – közölte a biztos. A közösség jobban monitorozhatná a kínai felvásárlásokat, szigoríthatná a közbeszerzési szabályokat, megtilthatná, hogy a kínai cégek állami támogatásokkal nyerjenek teret, és fejleszthetné az adatkezelésre és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozást.

Vestager állandó vitapartnere, Pierre Moscovici gazdasági biztos a héten közölte: az unió trösztellenes szabályozása elavult, az európai szupervállalat létrehozása pedig a közösség gazdasági érdeke. A Siemens–Alstom-fúziót támogató Moscovici Hszi Csin-ping kínai államfő Made in China 2025 elnevezésű programjára mutogat, amelynek kimondott célja, hogy Kína világelső legyen a magas minőségű feldolgozóiparban, ehhez pedig az állam minden támogatást megad a cégeinek. Mivel a törekvés közvetlenül sérti a német érdekeket, Berlin az „európai ipari bajnokoknak” becézett politikával válaszolna, amely szupervállalatok létrehozását jelenti. A németek az Airbust szokták példának felhozni: az összeurópai konzorciumot, amely az ágazatában globális piacvezető.

Margrethe Vestager szemei előtt lehet, hogy az amerikai példa lebeg. Donald Trump elnöksége alatt az amerikai működőtőke-beruházásokat (FDI) engedélyező bizottság, a CFIUS láthatóan szigorúbban bírálja el a kínai beruházókat, kevesebb tőkét enged be az országba. Ennek eredményeképpen tavaly 83 százalékkal csökkent a kínai FDI az Egyesült Államokban 2017-hez képest. Az unióba irányuló FDI is megcsappant: 70 százalékkal érkezett kevesebb kínai tőke a közösség tagállamaiba, mint egy évvel korábban.

Vétóra készül Brüsszel

Az Európai Bizottság nemet mond a Siemens és az Alstom vasúti üzletágainak egyesülésére – írta a Reuters jól értesült forrásokra hivatkozva. A bizottság hivatalosan februárban jelenti be döntését. | VG