Pesszimista az Amundi egyik forgatókönyve
T. G. | Az elemzők egyetértenek abban, hogy a koronavírus-járvány okozta piaci lejtmenet alábbhagy majd, de ennek várható idejéről már jócskán elkülönülnek a vélemények. Az egyik legpesszimistább forgatókönyv az Amundié, aszerint már az idei második negyedévben láthatunk némi felpattanást, de a mínuszok ledolgozása a második fél évre vár. Az a ciklikus fellendülés pedig, amelyet az év elejére vártunk, csak a harmadik negyedévben jelentkezhet.
A vagyonkezelő cég alapforgatókönyve is azzal számol, hogy a globális ellátási láncok strukturálisan is átrendeződnek, de a legtöbb elemző szerint a járvány csitultával helyreáll a rend. Az Amundi elemzői hangsúlyozták, hogy a már lassan beárazott monetáris lazítás mellett számos gazdaság fiskális ösztönzéssel is él majd, nagyot lökve az adósságrátákon. A globális növekedési kilátásokat 3,2 százalékról 3 százalékra vágták vissza, és emlékeztettek: az ellátási láncoktól és az árupiaci árfolyamoktól függő kelet-ázsiai és dél-amerikai országok csődkockázata számottevően nőhet.
A részvénypiacok szempontjából az elemzők úgy látják: a legnagyobb veszély az „állati ösztönök” térnyerése. További eladási hullámra, magas volatilitásra és a kockázatos eszközökbe való tőkebeáramlásra számítanak. A járvány végéig az Amundi szakértői is a defenzív és a válságálló szektorok papírjait tartják jó választásnak.
A negatív forgatókönyv szerint a kínai gazdasági növekedés gyakorlatilag leállhat, a lassulás átgyűrűzik más szektorokba és országokba, és végső soron a teljes világgazdaságot recesszióba sodorhatja. A kereskedelmi háború a részleges megegyezés után tovább durvulhat, és olyan kockázatok is felmerülhetnek, amelyekkel most még egyáltalán nem számolunk.
A pozitív szcenárió viszont rendkívül optimista, végső soron Kína nem sokat veszítene, az euróövezet pedig akár erősebben is kikerülhetne a piaci pánikból. Az Amundi ugyanis azzal számol, hogy a kínai problémák célzott költségvetési csomagokkal orvosolhatók, az euróövezetben viszont átalakulhat a fiskális fegyelemről való gondolkodás, megnyílhatnak a tagállamok tárcái, a közösség pedig nagyot léphet a bank- és tőkepiaci unió felé is.
A vagyonkezelő ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ismét a „rossz hír-jó hír” érvrendszer kerülhet előtérbe, ha a befektetők úgy látják, hogy a helyzet már annyira rossz, hogy a jegybankok gyors beavatkozása szükséges.
Az alapszcenárió is az ellátási láncok strukturális átrendeződésével számol, a negatív pedig globális recesszióval
