Hárommilliárd fát ültetnek egy évtized alatt, eltűnnek a kereskedésekből a benzines és dízel autók, elektromos töltőhálózat épül és még nagyon sok minden megváltozik a kontinensen az Európai Bizottság szándékai szerint.
A szerdán bejelentett klímavédelmi csomag óriási pénzeket mozdít meg, gazdasági szektorok sorának a működését formálja át,
és a mindennapi életünkben is látványos változásokat okoz. A cél, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a melegház hatású gázok kibocsátása az Európai Unióban 1990-hez képest, majd 2050-re a nullára.
A csomag egyik fontos intézkedése, hogy még hatékonyabbá tennék az EU emissziókereskedelmi rendszerét, amely 42,8 százalékkal segített csökkenteni az erőművek és a sok energiát használó iparágak gázkibocsátását az elmúlt 16 évben. Felgyorsítják a kibocsátási korlátok csökkentését - például az épületek, a szállítás, a mezőgazdaság és a hulladékfeldolgozás számára - , fokozatosan kivezetik a légi közlekedésnek juttatott ingyenes engedélyeket és kiterjesztik a rendszert a közúti közlekedésre és az épületekre is.
A tagállamoknak az emissziókereskedelemből származó teljes jövedelmüket klímavédelmi projektekre kell költeniük.
A bizottság 2035-re szeretné elérni a karbonsemlegességet a földhasználatban, illetve az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági szektorokban, beleértve a műtrágyákat és az állatállományt is. Támogatja az erdők fenntartható felhasználását a bioüzemanyagok termelésében, ugyanakkor azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Európában ültessünk hárommilliárd fát, több rét legyen, és a aránya érje el a 40 százalékot a felhasználásban. A tagállamokat arra kötelezik, hogy a közszférában évente az épületek három százalékát újítsák fel energiatakarékos üzeműre.
Felgyorsítanák az autóipar átalakulását is, ami a közutakon látványos változásokhoz vezethet már a következő másfél évtizedben.
Az új autók átlagos gázkibocsátását a 2030-ra 55 százalékkal tervezik csökkenteni a jelenlegi szinthez képest, 2035-re pedig száz százalékkal, azaz kevesebb, mint tizenöt év múlva teljesen eltűnnek a kínálatból a benzinnel és dízellel hajtott autók. A megnövekedett számú villanyautóhoz sűrű akkutöltő hálózatra lesz szükség, és ennek a megfelelő ütemű kiépítését feladatul szabják a tagállamoknak. Az alapcél, hogy az jelentős utak mentén mentén 60 kilométerenként legyen elektromos töltőállomás, és 150 kilométerenként a hidrogénes autók is tankolhassanak.
Nagy változás, hogy karbontarifákat vetnek ki az importra, hogy ne kerülhessenek versenyhátrányba az európai uniós cégek, amelyeknek költséges beruházások árán csökkenteniük kell a gázkibocsátásukat, illetve fizetnek érte. Ez biztosítja, hogy az európai erőfeszítések ténylegesen a globális kibocsátás csökkenéséhez vezessenek. A Reuters jelentése szerint a klímacsomag része az is, hogy az egész unióra kiterjedően adót vetnének ki a környezetszennyező repülő- és hajóüzemanyagokra. Ezeket az emissziókereskedelmi rendszerhez való hozzáadásuk költségekkel terheli, és kötelezik az üzemeltetőket a bioüzemanyagok növekvő felhasználására.
Bemutatta klímaprogramját az Európai Bizottság
Ursula von der Leyen szerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon.
