Svédország korlátozza Norvégiát abban, hogy a termelőitől származó áramot a svéd hálózaton keresztül továbbítsa. Ez felbőszítette Norvégiát, amely emiatt csökkentette a szomszédjának szánt áram mennyiségét. 

A vita a határokon átnyúló áramkábelek használata körül alakult ki, amelyek kulcsfontosságú szerepet kaptak Európa szén-dioxid-mentesítési terveiben, mivel a szomszédos országok számára is hozzáférést biztosítanak az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokhoz, mint a szél- vagy vízenergia 

– számolt be a helyzetről az Aftonbladet, svéd napilap.

Fotó: AlexDreamliner / Shutterstock

Svédország azután lépett fel a Norvégiával szemben, hogy az – a nagyobb kereslet és a megugró áramárak miatt – elkezdte növelni a Németországba és az Egyesült Királyságba irányuló villamosenergia-exportját. Ez az export időnként energiát vont el Svédországtól, mivel túlterhelte a kevésbé korszerű és kisebb volumenre méretezett svéd hálózatot, ezért az ország rendszerüzemeltetője csökkentette a hálózati kapacitást a Norvégiával közös határán, fékezve ezzel a norvég exportot, de akadályozva a svéd importot is, amelyre Svédország a téli időszakban a keresleti kiugrások kezelésekor támaszkodik.

Norvégia a múlt héten a svéd lépésre azzal válaszolt, hogy csökkentette a Svédországnak jutó áram mennyiségét, hogy a jobban fizető európai ügyfeleket helyezze előtérbe, északi szomszédai rovására. Így viszont Svédország nem fér hozzá a tél leghidegebb napjain szükséges árammennyiséghez.

Miután a Svenska kraftnät svéd hálózatirányító vállalat a felére csökkentette a határain átívelő kábeleken folyó áram mennyiségét, hogy biztosítsa a régi hálózata biztonságát, és a kiegyensúlyozott működést, ez Finnországot és Dániát is érzékenyen érinti, mivel ezek az országok is importra támaszkodnak, a csökkentések pedig több millió háztartást és sok ipari fogyasztót érintenek ott is, tetézve a rekordon álló villamosenergia-árakból származó problémákat. Finnország és Dánia ezért azt akarja elérni az Európai Uniónál, hogy csukja be az uniós szabályozás azokat a kiskapuit, amelyek az ilyen csökkentésekre lehetőséget adnak.

A Svenska kraftnät eközben hangsúlyozza, hogy 

a döntést nem politikai vagy üzleti érdek motiválja, egyszerűen nincs más választásuk, mint a kapacitáscsökkentés, egészen addig, amíg a régi hálózatokat ki nem bővítik, hogy kezelni tudják az áramexport új irányát. 

A kapacitásbővítés viszont 2030-ig biztosan eltart majd. Norvégia viszont ezt a helyzetet nem fogadja el, ezért csökkentette a felére, 1200 megawattra a Svédországnak szánt exportját. Ha Svédországnak ennél többre lesz szüksége, akkor a mostani helyzet szerint más országokból származó importra kell számítania, ami biztosan növelni fogja az árakat. Ha így sem áll rendelkezésre a szükséges mennyiség, akkor ki kell kapcsolniuk egyes felhasználókat, amint beüt a nagy hideg.