Hat amerikai F-15E Strike Eagle vadászgép szállt le szerdán egy észtországi légi támaszponton, a gépek a jövő hét végéig a Baltikumban maradnak – írja az MTI. A Reuters eközben arról számolt be, hogy a cseh kormány döntött arról, hogy 4000 nehéztüzérségi löveget adományoz Ukrajnának, hogy ezzel is segítsenek az országnak felkészülni egy esetleges orosz katonai offenzívára.

A NATO hétfőn közölte, hogy készenlétbe helyezi erőit, és több hadihajóval és harci repülőgéppel erősíti kelet-európai jelenlétét. A műveletet Oroszország az ukrán határ közelében történt orosz csapatösszevonás miatti nyugati "hisztériának" nevezte. A hétfői közlemény nem említette vadászgépek Észtországba vezénylését.

A hat F-15-ös gép a baltikumi légi rendészet keretében teljesít szolgálatot – közölte a NATO Szövetséges Légierő Parancsnoksága. A baltikumi légi rendészet feladatait december óta a belga légierő F-16-os gépei látják el.

A három egykori szovjetköztársaság – jelenleg NATO- és EU-tag – Észtország, Lettország és Litvánia nem állított hadrendbe vadászgépeket, így 2004 óta légvédelmüket a többi tagállam felváltva biztosítja. A misszióban részt vevő gépek bázisa az észtországi semari és a litvániai siauliai légitámaszpont.

A NATO korábban közölte, hogy Dánia négy F-16 vadászgépet vezényel csütörtökön a litvániai Siauliainál működő légitámaszpontra. A harci gépek a baltikumi légi rendészet feladatain túl részt vesznek az Astute Protector kódnevű hadgyakorlaton is – közölte a szövetséges parancsnokság.

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP

Románia is erősítene

Klaus Iohannis román államfő a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésén, ahol jelezte azt is: országa kész további szövetséges csapatokat befogadni.

A fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze szerdán, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről.

Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. 

– hangoztatta Iohannis, leszögezve, hogy a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.

A bizottság ülését megelőzően Vasile Dincu román védelmi miniszter újságírók kérdésére válaszolva leszögezte: szó sincs arról, hogy Románia katonákat vagy felszerelést küldjön Ukrajnába, és nincs abban a helyzetben, hogy behívja a tartalékosokat. 

A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az észak-atlanti szövetség csakis abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik, Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek.

Biden még Putyint is büntetné, egyes amerikai cégek megrettentek

Izzik a levegő Kelet-Európa körül, az amerikai szankciók Biden elnök szerint személyesen Vlagyimir Putyin orosz vezetőt is elérhetik, ha az oroszok lerohanják Ukrajnát, egyes tengerentúli cégek ugyanakkor mérsékelt büntetőintézkedésekért lobbiznak.