Romániában is kiemelt figyelem övezi az Egyesült Királyságban bekövetkezett trónutódlást, de a történelmi esemény különösképpen Erdélyben nagy jelentőségű. Ennek két okat van: a brit uralkodói ház erdélyi – magyar – felmenőkkel is rendelkezik, III. Károly király pedig egyszerűen szerelmese a régiónak.
A szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett. Az erdélyi grófkisasszony férjhez ment Sándor Pál Lajos württembergi herceghez, majd fiuk beházasodott a brit királyi családba, így Rhédey Klaudia unokája Britannia királynéja, dédunokái, Edward és György herceg pedig Anglia királya lett.
Nem tudni, milyen mértékben mozgatta a rokoni szálak felfűzésének szándéka, illetve a természet iránti közismert szeretete, tény, hogy
Károly – akkor még walesi hercegként, trónörökösként – a kilencvenes évek végén járt először Romániában, Erdélyben, ahová azóta jóformán minden évben visszajár.
Több házat is vásárolt, az elsőt a székelyföldi Zalánpatakon, egy mindössze 139 lelkes háromszéki faluban, ahová mindenekelőtt az érintetlen természet, a hagyományos építkezés és életmód vonzotta a leendő uralkodót. A falu első számú parasztháza után Károly egy másikat, valamint földterületet (rétet) is vásárolt, és birtokain helyi vendéglátója, gróf Kálnoky Tibor társaságában sokat szokott sétálni, szóba elegyedik a helyiekkel is.
Kálnoky gróf egyébként a napokban kifejezte reményét, hogy Károly immár uralkodóként is ellátogat Erdélybe.
Ugyancsak hagyományos parasztházat vásárolt a trónörökös több mint 15 évvel ezelőtt Erdély másik történelmi tájegységén, Szászföldön (Királyföld), mégpedig Szászfehéregyházán, amely erődtemplomával együtt az UNESCO kulturális világörökségének része. Az alig több mint 400 lakosú Brassó megyei faluban létrehozta
a romániai Walesi Herceg Alapítványt a térség lakosságának felkarolása érdekében, majd a The Prince of Wales’s Training Centre mesterségoktató központot.
Alapítványa – amely az első, amelyet Károly herceg a brit államközösségen kívül létesített – az épített és kulturális örökség megőrzését, a mezőgazdaságot és a fenntartható fejlődést támogatja, évente szervez továbbképzéseket, amelyeken a műemlék épületek állagmegőrzéséről, a régi mesterségek felelevenítéséről, a kisvállalkozásokról lehet elsajátítani ismereteket. Látogathatóvá tett szászfehéregyházi házát évente több tízezren keresik fel, külföldi turisták is.
Károly azt vallja, hogy a gazdálkodás agrárökológiai megközelítése igenis fenntartható, ezért döntött úgy évekkel ezelőtt, hogy erdélyi birtokain ezt az irányt alkalmazza.
(Szászfehéregyházán a támogatásának köszönhetően avatták fel 2011-ben Románia első biológiai szennyvíztisztítóját.) Szervezetei révén középkori szász erődtemplomokat újíttat fel, ugyanakkor több erdélyi településen is helyi kistermelőket támogat abban, hogy hagyományos termékeket állítsanak elő. Károly az elmúlt években nem leplezte, hogy rajong Erdélyért, többször is valósággal áradozott arról, ahogy a többnemzetiségű régióban az emberek többnyire harmóniában élnek a természettel.
„A természet intenzív kizsákmányolása helyett harmóniában kellene élni vele, akárcsak Erdélyben. Erdély lehet a kulcsa a bolygó megmentésének” – állapította meg 2016-ban a BBC-nek adott interjúban.
Szerinte a biodiverzitást kellene a gazdálkodás középpontjába állítani, és meg kell őrizni a változatos környezetet az unokáknak is. Károly herceget bevallottan lenyűgözte, hogy Erdélyben a gazdák ma is kézzel kaszálnak (amit egyébként ő is kipróbált a Székelyföldön), egy vagy két tehenet tartanak, és lószekérrel szállítják a tejet.
Beszámolók szerint egyik látogatása során arról értesült, hogy egy falusi asszony elveszítette jövedelemforrását, miután a medve elpusztította mindkét tehenét, újakra pedig nem volt pénze. Amikor visszatért Londonba, a trónörökös azonnal intézkedett, hogy az asszonynak vásároljanak két másik szarvasmarhát.
„Ezeket az ősi életformákat meg kell őrizni, integrált szemléletet kell alkalmazni, a kisgazdálkodó munkája pedig létfontosságú az élelmiszer-biztonság fenntartása szempontjából, nem kellene hagyni, hogy mindent a nagyvállalatok állítsanak elő”
– állapította meg egy alkalommal a herceg.
