A Twitter immár véglegesen Elon Muskról szól, az amerikai milliárdost és elveit azonban nem minden felhasználó kedveli. Az utóbbi időben egyre többen vándorolnak át egy Mastodon nevű közösségi portálra, amelyet egy kiábrándult twitteres alapított.
A Mastodonnak 655 ezer felhasználója van, több mint 230 ezren a múlt héten csatlakoztak hozzá. A felszínen az oldal nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a Twitter: a felhasználók követhetik egymást, rövid üzeneteket (itt tootsnak hívják ezeket) tehetnek közzé, válaszolgathatnak egymásnak, like gombokat nyomogathatnak, és továbbíthatják ismerőseik posztjait.
A felszín alatt azonban egészen más elvek szerint működik a portál, mint nagynevű elődje.
A hat éve alapított platformon először is be kell jelentkezni egy szerverre. Ilyenből számtalan van, többnyire tematikus elvek szerint rendeződnek. Igazából nem túl fontos, hogy melyikre regisztrálunk be, a többi szerverről is nyugodtan kommunikálhatunk emberekkel, viszont ad egy alapközösséget, nincs teljesen elveszve az ember.
Annyi nehézség azért van, hogy a szerveren belül elég a felhasználónévre keresni, egy másik szerveren az adott júzert teljes címén lehet elérni.
A Twittertől eltérően a Mastodon semmilyen szinten nem befolyásolja a felhasználókat, nem javasol nekik ismerősöket, követni való többieket, témákat.
További jelentős különbség, hogy a Mastodon valóban platformelven működik, nem egy magánszemély vagy egy cég tulajdona. A különböző szervereknek lehetnek különböző tulajdonosaik, ezek összekapcsolódva alkotják a hálózatot. A cél pont az, hogy olyan decentralizált hálót hozzanak létre, amelyet nem lehet a tulajdonosokon keresztül befolyásolni, így értelemszerűen egy az egyben eladni sem.
Ennek persze megvan a kockázata is, ha egy szerver tulajdonosa úgy dönt, hogy kiszáll, akkor az összes ott lévő fiók ugrik – bár a Mastodon arra kéri az üzemeltetőket, hogy legalább három hónappal esetleges ilyen szándékuk előtt figyelmeztessék a felhasználókat. Musk a Twitter megvásárlásánál a szólásszabadsággal kampányolt, nagy kérdés azonban, hogy amikor szembesül a reklámpiaccal, mit enged meg, és mi az, amit már nem. A Mastodonnál – elvben legalábbis – demokrácia van, abban az értelemben, hogy
minden egyes szervernek megvannak a saját moderációs elvei, sőt van olyan is, ahol egyáltalán nincs semmilyen moderálás.
A tulajdonosok viszont dönthetnek úgy, hogy leválasztják magukat olyan más szerverekről, amelyeken túl sok botot gyanítanak, vagy nem tetszik nekik az azon uralkodó hangnem. Ez probléma lehet később, ha esetleg nagyra nő a hálózat, félő, hogy egységes moderálási elvek nélkül eluralkodik a káosz, ami sokakat elriaszthat. A platformon nincsenek reklámok, és szabadon lehet bármilyen terméket hirdet. A használat ingyenes, de előfordul, hogy pár szervertulajdonos adományokat kér az üzemeltetés költségeinek fedezetére.
A nyílt forráskódú Mastodont Eugen Rochko, egy egykor mániás, majd később kiábrándult Twitter-rajongó alapította 2016-ban, s rá egy évre már szert is tett némi népszerűségre a hozzá hasonló Twitter-árvák körében.
