Mintegy 1,7 milliárd eurós hiánnyal tervezi a szerb kormány a jövő évi költségvetést, amelynek fő számait csütörtökön közleményben ismertették. Az előterjesztésben 1843,4 milliárd dinár bevétel és 2107,4 milliárd dinár szerepel, 264 milliárdos deficittel, ami a arányában 2,6-2,7 százalékos lehet. Az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 56,1 százalékát teszi majd ki az év végére. A javaslat szerint 2023-ban csökkentik az adóterheket, a bruttó bérek adómentes részét 19 300 dinárról 21 712 dinárra emelik.

Serbia's Finance Minister Sinisa Mali Interview, Sinisa Mali, Serbia's finance minister, poses for a photograph in his office following an interview in Belgrade, Serbia, on Thursday, Jan. 11, 2018. Everything we do with our budget, fiscal and monetary policy is designed to fulfill all the criteria to join the list of countries with an investment-grade credit rating, Mali said. Photographer: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images
Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter szerint mindenre elég pénz jut a 2023-as büdzséből. 
Fotó: Getty Images

A költségvetésben lesz pénz a nyugdíjemelésre is, januártól a nyugellátás újabb 12,1 százalékkal nő, ami a novemberi plusszal együtt 20,8 százalékos növekedést jelent 

– nyilatkozta a köztévének Siniša Mali pénzügyminiszter.

Találtak forrást a fizetéseinek 12,5 százalékos emeléséhez, valamint 

a 14,3 százalékos növeléséhez. 

Lesz pénz a közalkalmazottak bérének és a minimálbér növelésére. Meglátása szerint jövőre az átlagbér eléri a 720–730, az átlagnyugdíj pedig a 310–320 eurós szintet. Ez egyelőre illeszkedik a Szerbia 2025 elnevezésű tervhez, amely szerint

2025 végére elérhető lesz az ezereurós átlagfizetés, valamint a 420–430 eurós átlagnyugdíj. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy a parlament elé beterjesztett költségvetés tervezete egyszerre takarékos és fejlesztésközpontú. 

Senki sem mondhatja, hogy herdáljuk a pénzt, ugyanakkor a büdzsé további infrastrukturális fejlesztéseket is lehetővé tesz

– hangsúlyozta Mali. A bruttó hazai termék értéke idén meghaladja a 60 milliárd eurót, jövőre 2,5 százalékos bővülést terveznek.

Mali szerint arra lesz majd fedezet, hogy az állam vállalja át a növekvő energiaköltségekből eredő terheket. A világpiacon a többszörösére emelkedett a villanyáram és a gáz ára, de ennek terhét az állam viseli, hogy a gazdaság és a lakosság élete rendes mederben folyhasson” – nyilatkozta. 

 

A statisztikai adatok szerint a az első negyedévben éves összevetésben 4,3, a másodikban 3,9 százalék volt, a harmadikban kissé lassult, de 1,9 százalékkal a pozitív tartományban maradt. Az év első kilenc hónapjában, a gazdaságban a bérek reálisan 3 százalékkal, a magánszektorban 5,4 százalékkal emelkedtek. Októberben 15 százalékos éves inflációt mértek.