A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető UkrTranszNafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amelyet a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni – írta a Magyar Nemzet.
A lap arról értesült, hogy május 15-én az UkrTranszNafta vezérigazgatója, Volodimir Cependa azonban egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, hogy a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. A lap információi szerint erre a körülményre hivatkozva az ukrán fél azt az üzenetet kapta Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy ilyen hozzáállás esetén „nyugodtan állítsák le” a Barátság kőolajvezetéken az olajszállítást Magyarország felé. Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A Mol mindezt fenyegetésként értelmezte, és azt közölték, közvetlenül nem kívánnak az ukrán féllel tárgyalni. Az ukrán zsarolási kísérletet levélben jelezte a Mol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvette a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni.
Nem elhanyagolható a kapcsán Volodimir Zelenszkij kiszivárgott, február közepén elhangzott fenyegetőzése sem a vezeték felrobbantásáról. Ahogyan írtuk , túl azon, hogy hatalmas kárt okozna Magyarországnak, olyan országokat is maga ellen hangolna a Barátság déli ágának használhatatlanná tételével, amelyek humanitárius, energetikai és gazdasági segítséget nyújtanak Ukrajnának. Nem mellesleg a Barátság működése után Ukrajna tetemes tranzitbevételhez jut, amelyre nagy szüksége van, így ha a szállítást leállítják, vagy szándékosan teszik tönkre a vezetéket, azzal keleti szomszédunk jókora bevételtől esik el. Amelyet, ahogy az előbb írtuk, épp két lépcsőben szeretne növelni, és amely jelenleg a mintegy háromszorosa.
Beszédes az a tény is, amelyre Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője az M1-en hívta fel a figyelmet hétfőn. Elgondolkodtató ugyanis, hogy még egyik fél sem cáfolta a The Washington Post értesülését, amely titkosszolgálati anyagokra épült. Palóc André úgy vélte, adódik a felvetés, hogy valóban megfontolt politikai lépés és vezetés-e az, ahol ilyen típusú döntéseket (mint a vezeték felrobbantása) próbálnak meg előkészíteni. Rámutatott két dologra is: egy ilyen lépéssel Ukrajna NATO-országnak akarna ártani, egy olyan szövetség tagjának, amelybe be kíván lépni, nem utolsósorban pedig a tranzitdíjbevételekből is finanszírozták a háborút.
A hír megjelenését követő percekben csak kismértékben mozdult lefelé a Mol-részvények árfolyama, de a kereskedés még így is 0,9 százalékkal az előző napi záróérték felett zajlik. A VG megkereste a Mol sajtóosztályát is, ha kérdéseinket megválaszolják, frissítjük cikkünket.
Pletser: kutyaszorítóba került a Mol
Nehéz helyzetbe került a magyar olajcég, beragadt a pozíciója – reagált a VG kérdésére az Erste olaj- és gázipari elemzője. Pletser Tamás szerint alapvetően a legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy Horvátországgal messze nincs megegyezés az Adria kőolajvezeték használati díjáról. A horvát fél visszaél pozíciójával, a becslések szerint igen magas, hordónként 3,2 eurós összeget szeretne tranzitdíjként megkapni a vezetékhasználatért és az omisalji kikötő használatáért, amit a Mol nem fogad el.
Ugyanakkor
a magyar olajcégen egyre nő a nyomás, hogy váljon le teljes mértékben az orosz olajról.
A helyzetet jól mutatja, hogy a Barátság kőolajvezeték északi ágán, Németországba és Lengyelországba már régen nem folyik orosz olaj, mindössze a Kazahsztánból vásárolt mennyiséget továbbítják, a következő szankciós csomagba bekerül, hogy ezen a csövön nem érkezhet oroszországi olaj az Európai Unióba – illusztrálta a helyzetet Pletser.
Azt ugyan pontosan nem lehet tudni, hogy a horvát fél menyit kér a vezetékhasználatért, de Hernádi Zsolt Mol-vezér korábban arról beszélt, hogy négyszer annyi pénzért érkezhet az olaj Horvátországból Magyarországra, mint amennyiért a Mol a Kaszpi-tengerhez juttatja el saját, azeri mezőjén felszínre hozott nyersolaját.
Valóban sokba kerül a Barátság kőolajvezeték üzemeltetése, ezt korábban Hernádi Zsolt is elismerte. Pletser Tamás hangsúlyozta, a térségben háború dúl, és ugyan magát a vezetéket nem érte találat, de az olaj továbbításához szükséges áramot előállító transzformátorállomásokat korábban felrobbantották. Az ukrán fél azonban hamar helyreállította a berendezéseket, biztosította a zavartalan olajellátást.
Az UkrTranszNafta júniustól tonnánként 17 euróra emelné a tranzitdíjat, ami hordónként (7,3 hordó tesz ki 1 tonnát) 2,3 eurót jelent.
A szakértő szerint, ha abból indulunk ki, hogy 55 dollár körüli hordónkénti áron szerezheti be a magyar cég az oroszoktól az olajat, ezt a tranzitdíjat még ki tudná fizetni, a menedzsmentet inkább a folyamatosan emelkedő trend aggaszthatja.
Két helyen is nehézségekbe ütközik tehát a Mol
– tette hozzá az Erste elemzője, aki úgy véli, az Európai Uniónak kellene tárgyalnia Horvátországgal a méltányos tranzitdíjról, ugyanis csak így tud leválni az orosz olajról a Mol. Emellett
csak az Adria kőolajvezeték segítségével tudja ellátni a pozsonyi finomítót,
így pedig már nemcsak magyar, hanem szlovák, cseh és osztrák érdekről is beszélünk – zárta szavait a szakértő.
Kora délutánra a tőzsdei befektetők is megemésztették a nyugtalanító híreket, aminek hatására a Mol-papírok árfolyama csökkenő pályára állt, már csak a keddi záróértéken forognak a részvények.
