Oroszországban gyengül a Putyin-rendszerrel való szembenállásra, a háborús részvétellel szembeni fellépésre való készség. Ennek éppen az ellenkezőjére, tömeges elégedetlenségre, az emelkedő élelmiszerárak miatti demonstrációkra számított a Nyugat. Ehelyett az orosz haderő sorra valósítja meg stratégiai céljait, legutóbb például elfoglalták a legfontosabb ukrán lítiumlelőhelyeket.
Annak a forgatókönyvnek a megvalósulása nem valószínű, hogy a rendszerrel elégedetlen tömegek az utcára vonulnak, és egy mega-Majdan elsöpri Vlagyimir Putyint, és átadja a helyét egy Nyugat-barát moszkvai vezetésnek. A Levada közvélemény-kutató intézet (inoagent bélyeg van rajta, azaz a kormány számára megbízhatatlan, ellenséges szervezetnek minősül) felmérése szerint a megkérdezettek csupán 10-15 százaléka tartja lehetségesnek a kormány elleni demonstrációkba való bekapcsolódást, de saját részvételüket ők sem ígérik biztosra.
Nincs változás a katonai helyzetben, az orosz erőfölény az észak-koreai katonák bevetésével tovább nő. Változások érnek: a kijevi propagandagépezet a nyugati sémákat követve – ügyet sem vetve a harctéri tapasztalatokra – korábban alábecsülte nem csak az orosz, de az észak-koreai katonákat is. Most több harcoló, fogságba esett ukrán katona is arról nyilatkozott, hogy az észak-korai katonák kiválóan képzett, fizikailag kiemelkedő képességű, sokoldalú „kommandósok”, akik új taktikákat alkalmaznak az ukrán harci drónok lelövésében. Nagyon jó lövészek, akik kézifegyvereikkel leszedik az ukrán harci drónokat. Hasonlóan nyilatkoznak az Ukrajnában dolgozó nyugati tudósítóknak a harcokban részt vett ukrán katonák is.
Közben halványulnak a remények, hogy Donald Trump hatalomátvételével egy csapásra megoldódik az ukrajnai válság. A Keir Starmer brit kormányfővel folytatott kijevi tárgyalások utáni sajtóértekezleten Zelenszkij ukrán elnök elmondta: négy ország,
Ehhez a Politico szerint még legalább hármat,
Közben a felgyorsított amerikai katonai segélyek folytán megoldódni látszik az ukrán hadsereg egyik gondja, amiért Kijevben folyamatosan a Nyugatot hibáztatták. Elegendő nehéztüzérségi gránátot, légvédelmi eszközt, taktikai ballisztikus rakétát kaptak. Ennek a jele:
Zelenszkij elnök gyakori nyugati útjain már nem gránátokért és légvédelmi rendszerekért könyörög, hanem a NATO-felvételt szeretné meggyorsítani.
Eközben szélesedik a lítiumháború, az ukrán–orosz lítium-szembenállás egyre inkább globálissá válik. Stratégiai alapanyagról van szó, amely fontos a jövőbeni katonai és polgári műszaki fejlesztéshez. Donyecktől mintegy 35 kilométerre délnyugatra az előrenyomuló
orosz csapatok elfoglalták Ukrajna és Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelyét.
Ezzel a négy ukrán lelőhelyből kettő, ráadásul a két legnagyobb, az oroszok kezén van. Az előrenyomulással, a lítiumforrások feletti ellenőrzés megszerzésével Moszkva veszélyezteti az EU növekedési stratégiáját, a zöldmegállapodást – a Green Dealt.
Minthogy stratégiai, katonai jelentőségű alapanyagról van szó, a közzétett statisztikák nem feltétlenül megbízhatók. Oroszország például hivatalosan nem publikál adatokat lítiumkészleteiről, pedig, már csak a hatalmas méretekből kiindulva, bizonyosnak látszik, hogy hatalmas tartalékokon ülnek. A nyugati orientációjú nemzetközi szervezetek statisztikáiban Oroszország lítiumkészleteit nem létezőkként tartják számon, holott orosz források szerint ők rendelkeznek a világ harmadik legnagyobb lítiumkészletével.
Az amerikai Columbia University felmérése szerint 2030-ra súlyos lítiumellátási válság alakulhat ki, amelyben az eladók határozzák meg a piacot. Ami pedig a hasonlóan fontos katonai high tech alapanyagokat, a ritkaföldfémeket illeti, Moszkva készletei a világon a második legnagyobbak – mondja Anatolij Nyikityin, az Oroszországi Bányák Szövetségének ügyvezető elnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.