Romániába ruház be az EU, hogy utat nyisson a nehézfegyvereknek és a csapatoknak – kiderült az elnökválasztás tétje

Napokkal azután jelentette be új fekete-tengeri stratégiáját az Európai Unió, hogy véglegesen kiderült, Románia nem NATO- és EU-szkeptikus, egyesek által oroszbarátnak tartott elnököt választott. A stratégia célja, hogy könnyebb legyen az Ukrajnával érintkező térségen a nehézfegyverek és a csapatok átszállítása, és ennek érdekében Romániában és Bulgáriában is jelentős katonai célú fejlesztéseket tervez az EU.

– idézte a Politico az EU radikálisan oroszellenes csúcsdiplomatáját, Kaja Kallast, aki sajtótájékoztatóján azt is hozzáfűzte, hogy a biztonságot jelenleg aláássa Oroszország háborúja Ukrajna ellen, és a tengerészeti infrastuktúra elleni „hibrid” támadások. A Fekete-tenger hadszíntérrré vált, aknák teszik veszélyessé, és volt, hogy akadoztak a tengeri szállítások.

Oroszország a probléma a Fekete-tengeren, és az EU új barátokat keres

A Fekete-tenger híd a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia felé, létfontosságú energia- és élelmiszer-szállítások artériája – indokolta Marta Kos EU-bővítési biztos, miért válasz az új stratégia a geopolitikai kihívásokra egy új világban, ahol „a függésekből fegyvert csinálnak”.  Mindez Oroszországra utal, akikkel pedig a stratégia szerint szorosabbra fűznék a kapcsolatokat:

• Ukrajna, 
• Moldova, 
• Törökország, 
• Örményország
• és Azerbajdzsán. 

Akik befektetéseket, fejlesztéseket kapnak a stratégia jegyében: a fekete-tengeri kijárattal rendelkező EU-tagok, Románia és Bulgária.

Mit kap Románia és Bulgária az új uniós stratégia jegyében?

A két fekete-tengeri tagállamban infrastruktúra-befektetéseket vállal az unió: kikötőket, vasutakat és repülőtereket fejlesztenek, hogy alkalmasak legyenek a nehézfegyverzet szállításának kezelésére. A Politico szerint Kallas csapatokat is emlegetett. A fejlesztések biztosítják, hogy

Miközben az Oroszország és Ukrajna közti béketárgyalások már megkezdődtek, habár kínkeservesen haladnak, az Ukrajna küzdelmét az Egyesült Államok kiszállása óta maga finanszírozó Európai Unió mélyebben sodródik a konfliktusba. 

Hétfői hír, a német kancellár jelentette be, hogy a nyugat-európai nagy államok nem korlátozzák többé az Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú fegyvereik felhasználását az orosz katonai célpontok ellen. Friedrich Merz szerdán azt is közölte: Németország segíteni fog Ukrajnának a nagy hatótávolságú fegyverek előállításában – bár a Taurus rakéták szállításáról nem beszélt –, ezenfelül ötmilliárd euró katonai segélyt is küld Ukrajnának.

Mekkora lehet a Romániába és Bulgáriába öntendő összeg, ez nem derült ki a tudósításból. Mindenesetre akár óriási pénzekről is lehet szó: a Politico is emlékeztet Aposztolosz Cicikosztasz közlekedési biztos szavaira, aki nemrégiben azt közölte: 75 milliárd euróba (30 ezermilliárd forintba) kerülne az európai közlekedési infrastruktúra katonai célú feljavítása.

Románia megédesítette Brüsszel napjait, Bulgáriáét megédesítették

Csütörtökön vált bizonyossá, a román alkotmánybíróság egyhangúlag érvényesítette Nicusor Dan győzelmét az előző vasárnapi elnökválasztáson. Vagyis nem az első fordulóban győztes, EU- és NATO-szkeptikus George Simion lesz a román elnök, aki ugyan kritikusan nyilatkozott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, mégis a Kreml kedvelt jelöltjének tartották kritikusai. 

Romániának a keleti szárnyán kitüntetett szerepet szánt a NATO és a nyugati szövetségesek, Konstanca, a nagy román fekete-tengeri kikötőváros közelében lévő Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot Európa legnagyobb NATO-támaszpontjává építik ki. A fejlesztések elé komoly akadályokat gördíthetett volna egy ellenségessé váló román vezetés, Dan győzelme így biztosan kellemes perceket szerzett a brüsszeli irodákban.

Az új stratégia másik kedvezményezettje, Bulgária kisebbségi kormánya ugyanakkor Nyugatról kapott édes híreket a napokban.