A baj nem járt egyedül

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) havi rendszerességgel készített kimutatása szerint novemberben 15,7 milliárd forinttal, 564,2 milliárdra csökkent az alapok összesített nettó eszközértéke. Ez azt jelenti, hogy a magyar befektetési alapok történetében először fordul elő a kezelt vagyon harmadik hónapja tartó -- erősödő mértékű -- apadása. Külön figyelmet érdemel az is, hogy egyetlen alaptípus sem tudott bővülést produkálni.
A kötvény- és részvénypiacon időnként bekövetkező árfolyamesés most együtt éreztette hatását -- vélekedett a jelenségről Fatér Gyula, a Bamosz elnöke. Az egyes mögöttes piacok kisebb-nagyobb válságai általában nem vagy csak rövid időre esnek egybe, az elmúlt negyedévben viszont párhuzamosan mentek végbe a negatív folyamatok Magyarországon. Mindazonáltal pozitív tendencia is kirajzolódik, hiszen az egyre szofisztikáltabb befektetők tartózkodnak a jegyek tömeges visszaváltásától.
Az adatok is ezt támasztják alá, hiszen a piaci folyamatokra legérzékenyebb részvényalapoknál mindössze 6,8 százalékos volt a nettó eszközérték mérséklődése. A BUX októberi 16,7 százalékos esése ezzel a kosárösszetétel és a Matáv zuhanása miatt nem vethető össze, de a részvényalapok benchmarkjaként használt RAX index is 9,8 százalékkal kevesebb a szeptember végi értékénél. Persze az alapok nem használják ki a maximális 75 százalékos részvénykitettséget, de egy átlagosan 65 százalékos részvényhányad is mintegy 500 millió forintos tőkebevonást valószínűsít.
A kötvény- és a pénzpiaci alapoknál a rövid távon stagnáló, illetve az inflációt el nem érő hozamok generálják a csökkenést. Itt sem beszélhetünk "menekülésről", pusztán a befektetők megszokott mértékű visszaváltását nem kompenzálja az elért teljesítmény, illetve a friss tőkéből arányaiban a részvényalapok részesülnek nagyobb mértékben.
A vegyes alapok majdnem 5 százalékos esése szinte kizárólag a részvényportfólió leértékelődésének tudható be, hiszen itt hagyományosan stabil befektetői kör van jelen. A nemzetközi termékek csökkenése szintén a kockázatosabb eszközelemek árfolyamveszteségével magyarázható.
Kérdés, hogy az utolsó hónap milyen változást hoz az alapok életében. Az ünnepi vásárlások miatti szezonális hatás ugyanis az utóbbi két évben elkerülte ezt a szegmenst. Tavaly december--január hónapokban például összesen 15 százalékos volt a gyarapodás, amit akkor az eszközök felértékelődése mellett a nem várt mértékű befektetések is elősegítettek.