Intézkedési jog az Otivának

Az integrációs munkacsoport által készített jövőképjavaslatokat a jelenleg is zajló régióértekezleteken vitatják meg. A tervezetről jövő csütörtökön dönt az OTSZ -- értesült a Világgazdaság.
Információnk szerint a tervezet -- a módosításra váró integrációs szerződésben részletezendő -- intézkedési jogot biztosítana az eddig csak ellenőrzésre jogosult Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (Otiva) azért, hogy előzetesen megakadályozza a további károkozást az üzletileg rossz irányba tartó takarékszövetkezeteknél.
A munkacsoport viszont -- a kormányzati szándékokkal ellentétben -- nem írna elő kötelező keresztgaranciát a bajba jutott takarék megsegítésére.
Az ehelyett javasolt pótbefizetéses rendszer azonban (bár a részvétel elvileg a tagok egyéni döntésétől függ) mégis -- hasonló intézmények gyakorlata alapján -- kötelezőnek tekinthető.
Elsősorban a termékek és a piaci koordináció területén erősödne az eddigihez képest a csúcsintézménynek számító Takarékbank (Tb) szerepe. Ez koordinálná az általa vagy valamelyik szövetkezet által kezdeményezett konzorciális hitelek ügyét, s a takarékok a zsíróhoz is a Tb segítségével csatlakoznak.
Továbbra is kérdéses, meddig avatkozhatna be a Tb egy-egy takarék belső ügyeibe. A szférában mindenesetre afféle "ellensúlyként" az OTSZ szakmai érdek-képviseleti funkciójának megerősítését szorgalmazzák.
Mint emlékezetes, a törvényalkotók korábban a hitelintézeti törvény (hptv.) módosítása során szerették volna korlátozni a takarékszövetkezeti szektor önállóságát, vagy az eddiginél szorosabbra fűzni az integrációt, többek közt prudenciális szempontból. A hptv. módosításából az OTSZ-szel való tárgyalások elhúzódása miatt végül kimaradt a szektor szabályozása.
Szakértők kérdésünkre rámutattak: a takarékszövetkezetek sorsa nagyban függ a parlament által jelenleg tárgyalt szövetkezeti törvénytől (sztv.) is, amelyet a tervek szerint két hét múlva fogadhatnak el.
Ennek egyik alapelve, hogy egy szövetkezet nem törekedhet a tagokkal szembeni nyereségre (vagyis voltaképp nonprofit). Ez a takarékok számára értelmezhetetlen, például azért, mert -- a 2003 végére előírt 100 millió után -- az uniós csatlakozás nyomán előbb-utóbb 300 millió forintra kell majd növelniük saját tőkéjüket. Ezt nyereséges évek nélkül aligha képesek megtenni.
Ha az sztv. a takarékok helyzetétől gyökeresen eltérő passzusokat fogalmaz meg, azt csak külön takarékszövetkezeti törvénnyel lehet "orvosolni". Egyéb esetben az új hptv.-n belül néhány fejezet is elég -- vélik szakemberek.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter egy parlamenti interpellációra válaszolva a múlt héten mindenesetre úgy fogalmazott: a kormány fontos szerepet szán a -- kistelepüléseken egyedüliként elérhető -- takarékszövetkezeteknek a magyar pénzintézeti struktúrában. A közeljövőben ezért olyan törvényeket hoznak, amelyek a szektor megerősítését szolgálják.
A miniszter elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a jövőben esetleg a vidékfejlesztési (tehát a földművelésügyi tárca által koordinált) összegekből is fordítsanak a kistelepülések pénzügyi infrastruktúrájának fejlesztésére.