Az integrációs munkacsoport által készített jövőképjavaslatokat a jelenleg is zajló régióértekezleteken vitatják meg. A tervezetről jövő csütörtökön dönt az OTSZ -- értesült a Világgazdaság.
Információnk szerint a tervezet -- a módosításra váró integrációs szerződésben részletezendő -- intézkedési jogot biztosítana az eddig csak ellenőrzésre jogosult Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (Otiva) azért, hogy előzetesen megakadályozza a további károkozást az üzletileg rossz irányba tartó takarékszövetkezeteknél.
A munkacsoport viszont -- a kormányzati szándékokkal ellentétben -- nem írna elő kötelező keresztgaranciát a bajba jutott takarék megsegítésére.
Az ehelyett javasolt pótbefizetéses rendszer azonban (bár a részvétel elvileg a tagok egyéni döntésétől függ) mégis -- hasonló intézmények gyakorlata alapján -- kötelezőnek tekinthető.
Elsősorban a termékek és a piaci koordináció területén erősödne az eddigihez képest a csúcsintézménynek számító Takarékbank (Tb) szerepe. Ez koordinálná az általa vagy valamelyik szövetkezet által kezdeményezett konzorciális hitelek ügyét, s a takarékok a zsíróhoz is a Tb segítségével csatlakoznak.
Továbbra is kérdéses, meddig avatkozhatna be a Tb egy-egy takarék belső ügyeibe. A szférában mindenesetre afféle "ellensúlyként" az OTSZ szakmai érdek-képviseleti funkciójának megerősítését szorgalmazzák.
Mint emlékezetes, a törvényalkotók korábban a hitelintézeti törvény (hptv.) módosítása során szerették volna korlátozni a takarékszövetkezeti szektor önállóságát, vagy az eddiginél szorosabbra fűzni az integrációt, többek közt prudenciális szempontból. A hptv. módosításából az OTSZ-szel való tárgyalások elhúzódása miatt végül kimaradt a szektor szabályozása.
Szakértők kérdésünkre rámutattak: a takarékszövetkezetek sorsa nagyban függ a parlament által jelenleg tárgyalt szövetkezeti törvénytől (sztv.) is, amelyet a tervek szerint két hét múlva fogadhatnak el.
Ennek egyik alapelve, hogy egy szövetkezet nem törekedhet a tagokkal szembeni nyereségre (vagyis voltaképp nonprofit). Ez a takarékok számára értelmezhetetlen, például azért, mert -- a 2003 végére előírt 100 millió után -- az uniós csatlakozás nyomán előbb-utóbb 300 millió forintra kell majd növelniük saját tőkéjüket. Ezt nyereséges évek nélkül aligha képesek megtenni.
Ha az sztv. a takarékok helyzetétől gyökeresen eltérő passzusokat fogalmaz meg, azt csak külön takarékszövetkezeti törvénnyel lehet "orvosolni". Egyéb esetben az új hptv.-n belül néhány fejezet is elég -- vélik szakemberek.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter egy parlamenti interpellációra válaszolva a múlt héten mindenesetre úgy fogalmazott: a kormány fontos szerepet szán a -- kistelepüléseken egyedüliként elérhető -- takarékszövetkezeteknek a magyar pénzintézeti struktúrában. A közeljövőben ezért olyan törvényeket hoznak, amelyek a szektor megerősítését szolgálják.
A miniszter elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a jövőben esetleg a vidékfejlesztési (tehát a földművelésügyi tárca által koordinált) összegekből is fordítsanak a kistelepülések pénzügyi infrastruktúrájának fejlesztésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.