Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A három leggyakoribb probléma a céges autók esetében: a magánhasználat, a károkozás megtérítése és az üzemanyag-elszámolás. Ha pedig elektromos autókról van szó, a kérdések száma még tovább nő.
A céges autók magánhasználata: juttatás vagy szolgáltatás?
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része többek között az üzemanyag, valamint az autópálya-matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 kilométer), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be, és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani, és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság.
Károkozás és önrész: nem mindig kártérítés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerülhet az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik, és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Üzemanyag: jövedéki engedély és áfalevonás kérdései
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat. Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért, ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Ez pedig befolyásolhatja akár azt is, hogy az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ.
Elektromos autók: új korszak, új kérdések
Az elektromos céges autók terjedésével újabb adózási dilemmák jelentek meg. Mi történik a dolgozó otthonában kiépített töltővel, ha elhagyja a céget? Ha a cég ingyenesen lemond a töltőről, akkor azzal a magánszemélynek jövedelmet juttat, ami után adókötelezettsége keletkezik. Azonban iIyen esetben az adóalap meghatározásának nehézségeivel találkozik a munkaadó, főleg, mert jellemzően nem megfelelő az adóalapot a könyv szerinti értékhez kötni. És mi a helyzet az otthoni töltés költségeinek elszámolásával? A költségtérítés lehet adómentes, de ehhez szükséges a pontos elszámolás. Ha pedig napelem van a dolgozó házán, az újabb kérdéseket vet fel. És végül: ha a céges töltőállomáson a dolgozók vagy partnerek saját autóikat töltik, az jövedelemnek minősülhet. De hogyan kell ezt számlázni? Milyen áron? Milyen áfával?
A megoldás: tudatosság és szakértői támogatás
A céges autók áfakezelése rendkívül összetett terület. A legtöbb vállalkozás nem szándékosan hibázik – egyszerűen nincs tisztában a szabályokkal. A belső szabályzatok hiánya, a dokumentáció pontatlansága és a nem megfelelő elszámolási gyakorlat mind növeli az adókockázatot.
Ezért azt javaslom minden vállalkozásnak: vizsgálják felül a jelenlegi gyakorlatukat, azonosítsák a bizonytalan pontokat, és kérjenek szakértői segítséget. Mert a céges autó nemcsak juttatás – hanem adózási felelősség is.
