Jól jártak a kelet-európai alapok

Komoly mértékben felülteljesítették a kelet-európai részvényekre specializálódott alapok a világ többi részvényalapjának átlagát az első fél évben. A Standard & Poor's adatai szerint a Kelet-Európában vásárló konstrukciók dollárban számolva átlagosan 12,3 százalékos hozamot biztosítottak befektetőiknek, miközben a világ összes részvényalapjának hozama -6,2 százalékos volt.

A régióban töretlennek látszik a londoni Griffin alapkezelő sikere, melynek két kelet-európai konstrukciója is 25 százaléknál magasabb hozamot ért el. A kiugró teljesítmény elsősorban annak köszönhető, hogy a portfólió nagy részét jelentős mértékben dráguló orosz részvényekkel töltötték fel.

Az egyik alapban például a Szberbank mintegy 30 százalékos súllyal szerepelt, a bankpapír árfolyama pedig több mint a duplájára ugrott január óta.

Az óvatos részvénykiválasztás sokat segíthetett a magas hozamok elérésében - mondta Peter Kysel, az AIB Govett alapkezelője. A legjobban az járt, aki jól megjósolható profitnövekedésű szektorokban vásárolt, mint például a bankok, a gyógyszeripar és az energetika, s elkerülte a technológiai és a távközlési cégek papírjait - tette hozzá.

Több alapkezelő is azon véleményének adott hangot, hogy a befektetési döntéseknél az utóbbi hónapokban egyre inkább előtérbe került az egyedi részvények kiválasztása, a korábbi években ugyanis inkább a portfólió földrajzi felosztása volt az elsődleges szempont. Ennek ellenére a lengyel részvényektől sokan távol tartották magukat a meglehetősen kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt.

Földrajzilag a magyar és az orosz piacra, szektorálisan pedig az olajiparra érte meg koncentrálni - vélekedett Christopher Fitzwilliam-Lay, a londoni Charlemagne Capital alapkezelője. Külön kiemelte, hogy a korábban közkedvelt távközlési részvényekkel kapcsolatban számos probléma merült fel, a lengyel TPSA-nál és a Matávnál egyaránt a fő tulajdonos esetleges kiszállásától tartanak. Szerinte a második fél évben nehéz lesz a kelet-európai részvénypiacoknak ugyanilyan mértékben felülteljesíteni a nyugatiakat, mint az első hat hónap alatt, bár fundamentálisan továbbra is olcsónak számítanak. A fő témává azonban egyre inkább az EU-csatlakozás válik. Hasonlóan vélekedett Peter Kysel is, szerinte a befektetőknél a konvergenciaelmélet kerül fókuszba.

A kelet-európai alapoknál szinte csak a Kelet-Ázsiára specializálódott befektetők érhettek el magasabb hozamot az első fél évben. A nyugat-európai részvényalapok átlagosan 6,5, az amerikaiak 15,7 százalékos veszteséget produkáltak. (OP)