Nem drágultak a devizautalások

Az Európai Unió pénzfogalmi szabályozása szerint az eurófizetési műveletek díjai - a közösségen belüli forgalomban - nem különbözhetnek egymástól attól függően, hogy azok külföldre vagy belföldre irányulnak. Ennek értelmében - a

12 500 eurót meg nem haladó tranzakcióknál - azonos díjazást kell alkalmazniuk a Magyarországon működő bankoknak is. Az azonos díjszabás viszont csak akkor alkalmazandó, ha a fizetési megbízás adattartalma megfelel a rendelet előírásainak, azaz ha az átutaló megadja a jogosult nemzetközi bankszámlaszámát (IBAN), valamint a bankazonosító számát (BIC). (A nemzetközi bankszámlaszámot a magyar bankok ügyfeleik részére 2002-ben megadták. A bankazonosító szám a bankok "irányítószáma", amelyet a SWIFT rendszerben használnak, ezért a bankok többsége a számlakivonatokon "SWIFT kód" elnevezéssel már régóta feltünteti a BIC-kódot.)

Az egységes díjszabás miatt korábban többen is attól tartottak, hogy a bankok a külföldi euróutalások díjaihoz igazítják majd a belföldiekét, így a devizaátutalást indító ügyfeleknek drágulással kell számolniuk. A magyarországi hitelintézetek internetes honlapjain található kondíciós listák alapján viszont úgy tűnik, alaptalan volt az aggodalom, hiszen az euróutalások díjszabásában nem következett be lényegi változás. A hitelintézetek egy része egy hónapnál régebben nem nyúlt lakossági devizautalási díjaihoz, és bankonként sincs erőteljes eltérés az egyes kondíciók között.

Az EU-csatlakozás kézzelfogható nyoma csak az OTP Bank honlapján lévő - május elsejétől érvényben lévő - kondíciós listából látszik: a hitelintézet részletesen ismerteti az EU-viszonylatban lebonyolított euróátutalások idegen bankköltségét, amely - az IBAN és a BIC megadása esetén - nullára redukálódik. A kódok valamelyikének hiányában 7,5 euró idegen költséggel kell számolnia az ügyfélnek, 12 500 és 50 000 euró közötti átutalt összegnél pedig 15 eurós többletkiadás jelentkezik. (Ötvenezer euró fölötti, illetve nem EU-viszonylatban, vagy nem euróban történő utalásnál a ténylegesen felmerült idegen költség terheli az ügyfelet.)