Állampapír: mindent visz a magyarok kedvence, megkérdőjelezhetetlennek tűnik az erősorrend - pedig nem az
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss statisztikái szerint a 46. héten 77,8 milliárd forint értékben fogytak hazai lakossági állampapírok, ez a volumen gyakorlatilag változatlan érdeklődést jelent az egy héttel korábbi, 79 milliárd forint alatti forgalomhoz mérten. A hazai lakossági állampapírpiac forgalma az ÁKK október eleji palettafrissítése óta kifejezetten nagy kilengéseket mutatott, láthattunk azóta bőven 100 milliárd forint feletti, de 50 milliárd forint közeli heti volumenadatokat is, egyvalami viszont nem változik: a FixMÁP dominanciája.
Így fest a lakossági állampapírok népszerűségi listája
A 46. heti forgalmi lista az alábbiak szerint alakult:
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 47,3 milliárd forint, közel 2 milliárd forinttal több, mint az előző héten.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 17,4 milliárd forint, 3 milliárd forinttal kevesebb, mint egy hete.
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 9,8 milliárd forint, százmilliárd forinttal kevesebb, mint a 45. héten.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 2,5 milliárd forint, nagyjából ugyanannyi, mint egy héttel korábban.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,3 milliárd forint, változatlan az előző héthez mérten.
A FixMÁP dominanciája már az ÁKK október átalakítása előtt sem volt kétségbe vonható, az akkor megemelt kamatozású, öt év alatt 40 százalékos hozamot garantáló papírt viszont azóta sem lehet letaszítani a trónról, még annak ellenére sem, hogy a sorozatosan második MÁP Plusz ugyanezt a teljes hozamot tudja, és az évfordulókat követő napokban még díjmentes kiszállási lehetőséget is biztosít a befektetőknek.
Az ÁKK legfrissebb, október 31-i számokat tartalmazó adatközlése szerint a teljes lakossági állampapír-állományban továbbra is a PMÁP áll az első helyen 3881 milliárd forintos állománnyal, az egykori kedvencet ugyanakkor már lassan befogja a FixMÁP, melyben 3312 milliárd forintot tart jelenleg a lakosság. A dobogó alsó fokán a fényéből az elmúlt hetekben szintén sokat vesztő BMÁP áll 2070 milliárd forintos állománnyal – az új sorozatok azonban aligha fogják ennél feljebb segíteni a papírt a következőkben sem.
A BMÁP számára hatalmas pofon volt az ÁKK átalakítása
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, az ÁKK október elején gyakorlatilag teljesen átalakította a hazai lakossági állampapírpiacot, a kibocsátó célja többek között az volt, hogy az adósságpiac szerkezetében csökkenjen a változó kamatozású, például inflációkövető kötvények súlya, miközben a fix kamatozású papírok részesedése nő. Az intézkedéssel az ÁKK azt kívánta elérni, hogy mind a lakosság, mind az államkassza stabil, előre tervezhető kamatokkal számolhasson az állampapírpiaci ügyletek során, így egyik fél se szembesüljön hirtelen megugró vagy visszaeső kifizetésekkel.
Az átalakítás legnagyobb nyertesei értelemszerűen a korábban is kedvelt FixMÁP és MÁP Plusz lettek, mivel az előbbi 0,5, az utóbbi pedig 0,75 százalékponttal magasabb kamattal tért vissza október elején. A két legnagyobb vesztes ezzel szemben az eddigi egyik favoritnak számító BMÁP, valamint a fényéből korábban már amúgy is sokat vesztett PMÁP lett. Ezeknek a papíroknak a kamatprémiumát jelentősen csökkentették, így a jelenlegi inflációs környezetben szinte minden vonzerejüket elveszítették.
A mostani konstrukció alapján a FixMÁP és a MÁP Plusz egyaránt 40 százalékos összesített hozamot kínál ötéves távon a befektetőknek.
Versenybe szállnak az állampapírokkal a bankok: egyes lekötésekkel akár 7 százalékos hozam is elérhető – mutatjuk, megéri-e a váltás
Az év végi jutalmak, bónuszok lekötéséért harcba szálltak a bankok. Egyes pénzintézetek már 6-7 százalékos hozamot is fizetnek, ami már az állampapírokkal szemben is versenyképes ajánlat.
