Kijött a jelentés: senki sem gondolná, melyik országba áramlik a legtöbb kínai hitel – „Ők sakkoztak, miközben mi dámáztunk”

Washington sokáig óva intett másokat, hogy hitelt fogadjanak el állami tulajdonban lévő bankoktól, mert ez Peking egyik eszköze arra, hogy szuperhatalommá váljon. Egy friss jelentésből most kiderült, hogy az elmúlt negyedszázadban messze az Egyesült Államok volt a kínai hitelek legnagyobb kedvezményezettje, amelynek révén stratégiai fontosságú területekre is beférkőztek.

A virginiai William & Mary állami egyetemen működő kutatólaboratórium, az AidData kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint Kína 2000 és 2023 között

és ebből kétszázmilliárd jutott az Egyesült Államokban működő vállalatoknak. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez milyen nemzetbiztonsági és technológiai következményekkel jár.

A kölcsönök egy részét ugyanis titokban tudták tartani, mert a pénz nem közvetlenül jutott el a kínai állami hitelintézetektől az amerikai cégekig, hanem 

• a Kajmán-szigeteken, 
• Bermudán, 
• Delaware-ban 

vagy máshol bejegyzett fedőcégeken keresztül.

Az pedig még riasztóbb, hogy a hitelek nagy része arra szolgált, hogy kínai vállalatok részesedést vásárolhassanak amerikai vállalkozásokban, amelyek közül sok kritikus technológiákhoz és a nemzetbiztonsághoz kapcsolódik, mint például a robot- és félvezetőgyártás vagy a biotechnológia.

Kínai hitelek mozgatják a világot

Kínát régóta a fejlődő országok fő hitelezőjének tekintik az új selyemút, hivatalos nevén Egy övezet, egy út kezdeményezésen keresztül, amelynek a teljes beruházási és építési kötelezettségvállalásai 2025 első felében elérték a rekordot jelentő 124 milliárd dollárt.

A kezdeményezés Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a világgazdaság egyik mozgatórugója lehet, politikai, kereskedelmi és kulturális értelemben is jelentősen fokozza az összeköttetést a népek, országok között.

Peking azonban egyre inkább a fejlett gazdaságoknak nyújtott hitelek felé fordul, stratégiai fontosságú infrastruktúrát és csúcstechnológiás ellátási láncokat támogatva olyan területeken, mint a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a tiszta energia.

Az AidData szerint 

és Kína nyilvánvalóan továbbra is a világ legnagyobb hivatalos hitelezője.

Minden amerikai szektorban aktívak

A hitelek több mint háromnegyede ma már a felső-közepes jövedelmű és a magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában vagy Ausztráliában zajló projekteket és tevékenységeket támogat. Az Egyesült Államokban a 200 milliárd dollárt majdnem 2500 projektre fordították a Reuters tudósítása szerint.

– figyelmeztetett William Henagan, a Fehér Ház korábbi befektetési tanácsadója, aki attól tart, hogy a rejtett hitelezés miatt Kína túlzott befolyást szerzett a technológiák felett. „A háborúkat attól függően nyerik meg vagy veszítik el, hogy képesek vagyunk-e ellenőrizni a gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen termékeket” – tette hozzá.

Az AidData szerint a kínai állami tulajdonú vállalatok „az Egyesült Államok minden szegletében és szektorában aktívak”, finanszíroznak cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) projekteket Texasban és Louisianában, adatközpontokat Észak-Virginiában, terminálokat a New York-i John F. Kennedy Nemzetközi Repülőtéren és a Los Angeles-i Nemzetközi Repülőtéren, a Matterhorn Express földgázvezetéket és a Dakota Access olajvezetéket.

A jelentés szerint Peking kölcsönöket nyújtott high-tech vállalatok felvásárlásához, 

köztük az Amazonnak, az AT&T-nek, a Verizonnak, a Teslának, a General Motorsnak, a Fordnak, a Boeingnak és a Disney-nek.

A szegények helyett a fejlett országok kerültek fókuszba

A számok mutatják, mennyire áthelyeződött a fókusz: 2000-ben még az alacsony vagy közepes jövedelmű országoknak – az úgynevezett globális délnek – nyújtották a hitelek 80 százalékát, ez az arány 2023-ra 12 százalékra esett vissza.

Ugyanakkor a magas jövedelmű országokat támogató hitelek aránya a 2000-es 24-ről 2023-ra 76 százalékra emelkedett. Az Egyesült Királyság például 60 milliárd dollárt, az Európai Unió 161 milliárd dollárt kapott.

Bár az Egyesült Államok és személyesen Donald Trump elnök üdvözli a külföldi befektetéseket az országban, ez a kínai tőkére nem vonatkozik, amikor a világ két legnagyobb gazdasága a globális vezető szerepért küzd és immár a második vámháborút vívja.

mivel ezeket az intézményeket a kínai kormány és a kommunista párt ellenőrzi és használja Peking stratégiai céljainak előmozdítására.

Bár az ellenőrzés, a tranzakciók átvilágítása sokat javult az Egyesült Államokban 2023 óta, ehhez Kína is alkalmazkodott, az elmúlt években több mint száz bankot vagy fiókot hozott létre külföldön, amelyek offshore szervezeteknek nyújtanak hitelt, tovább homályosítva a pénz eredetét.