Csökkenő befizetési hajlandóság

Általában romlik a járulékfizetési hajlandóság Kelet-Közép-Európában - állapítja meg az a tanulmánykötet, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gondozásában készült a térségbeli nyugdíjjárulék-befizetésekről. Nem rózsásabb a helyzet Magyarországon sem: az 1990-es, a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezve 32,01 százalékról 2002-re 27,45 százalékra esett a járulékfizetéssel lefedett bértömeg. Vagyis a munkabérek azon része, amely után ténylegesen befizették a nyugdíjjárulékot, ezen időszakban csaknem 15 százalékkal csökkent.

Tekintettel arra, hogy ezekben az országokban a munkavállalók jelentős részére kiterjed a törvényes társadalombiztosítás (tb), a járulékalap alacsony szintje egyértelműen a befizetési hajlandóság elégtelenségére utal, ami a feketegazdaság erősségét jelzi.

A rossz befizetési morál egyik magyarázata az lehet, hogy az emberek egyszerűen nem hisznek abban, hogy értékelhető öszszegű nyugdíjat kapnak majd a befizetett járulékokért cserébe - véli a tanulmány magyar fejezetének szerzője, Máté L. Levente nyugdíj-biztosítási szakértő. A bizonytalanságot fokozza, hogy Magyarországon a nyugdíjak indexálása választásiciklus-függő.

Magyar sajátosság, hogy a tb-vel szemben fennálló adósság viszonylag nagy százalékáért kisszámú járulékhátralékot felhalmozó a felelős. Erre példa 1995, amikor például az adósok kevesebb mint egy ezreléke 41, fél százalékuk 65, 2,8 százalékuk 86 százalékkal vette ki a részét a teljes hátralékból. Abban az évben csak a MÁV fennálló, be nem fizetett járulékokból származó adóssága a teljes hátralék 8 százalékára rúgott.

A hátraléknak a bruttó hazai termékhez (GDP), illetve a beszedett járulékokhoz viszonyított aránya egyaránt csökkenő tendenciát mutat: míg például 1995-ben a járulékból felhalmozott adósság a GDP-ben kifejezve 2,2, a befizetett közteher arányában pedig 28,59 százalék volt, 2002-re a két adat 0,43, illetőleg 6,89 százalékra mérséklődött. Ennek okát Máté L. Levente nem elsősorban a befizetési hajlandóság javulásában, hanem az 1999-es "közteher-amnesztiában" látja, amelynek révén a 10 ezer forint alatti tartozásokat elfelejtették. Becslések szerint 35 ezer adós részesült a "kegyelemben".