Eddig a magán-nyugdíjpénztári tagok elenyésző hányada döntött az állami társadalombiztosítási rendszerbe (tb) való visszatérés mellett. Az utóbbi időszakban az arány 2003 negyedik negyedévében volt a legrosszabb. Akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikái szerint - önkéntes döntés alapján, illetőleg rokkantság miatt - valamivel több mint 110 ezren szánták rá magukat a visszalépésre. Ez az akkori létszám 0,05 százaléka, ami 2004 második negyedévére 0,041 százalékra mérséklődött.

Azokra a korosabb pénztártagokra tekintettel, akik nem tudnak megfelelő számú pénztári évet "összegyűjteni", az Országgyűlés elfogadott egy könnyítési lehetőséget. Ennek értelmében mindazok, akik pénztári megtakarításaikból az állami rendszerből származó nyugdíjuk egynegyedét el nem érő összegre formálnának jogot, 2012-ig visszatérhetnek a tb-be.

Ami a visszalépés technikáját illeti: azt egyidejű szándéknyilatkozattal kell jelezni a pénztár és a nyugdíjszerv felé, a részleteket - a visszalépés feltételeinek meglétéről szóló igazolás kiállításától a nyugdíj összegének megállapításáig - már a két fél intézi.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjait érinti az a szintén 2005-től hatályos módosítás, amely szerint az egyéni számlaegyenleg 50 százaléka - a várakozási idő lejárta után - felajánlható hitelfedezetként. A jogalkotók arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tag a korhatár elérése után tagdíjfizetés nélkül is a számlán hagyhassa pénzét. Nem csupán a tagok, hanem a piaci szereplők is változásokra számíthatnak a jövőben. Az egyik ok, hogy megteremtődjön az adatátadás lehetősége a tb-igazgatási szervek és az adóhatóság között. 2006 elejére a nyugdíjpénztáraknak meg kell erősíteniük informatikai ellenőrző rendszerüket, szervezeti és eljárási rendjüket olyan szempontok alapján, mint a bizalmasság, a hozzáférés, a visszakereshetőség, a zártság, a naplózhatóság vagy a vírusvédelem.

A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy a fokozottabb elvárások nem egy pénztárat fognak majd adatkezelési és -feldolgozási rendszerének kiszervezésére ösztönözni. Ennek garanciális szabályait (összeférhetetlenség kezelése, közreműködő igénybevételének feltételei) éppúgy elő kell készíteni, mint a kiszervezési szerződések kötelező tartalmi elemeit (adatvédelmi előírások, felelősségi szabályok, minőségi elvárások, adatmozgás rendje, az ellenőrzéshez való hozzájárulás stb.).

Mindez magával vonja a felügyelet ellenőrzési jogosítványainak újragondolását is. A PSZÁF egyébként is több figyelmet fordít a jövőben a szektorra: a felügyelet főigazgatója, Marsi Erika nemrégiben leszögezte: probléma esetén még a határozat kibocsátását megelőzően egyeztet majd az érintett pénztárakkal. A PSZÁF szóvá fogja tenni azokat a pénztári megoldásokat, amelyek jogszabályba nem ütköznek ugyan, de az adott intézmény kockázatait számottevően növelik - tette hozzá a főigazgató.