Brüsszel továbbra is zsarol: szinte teljesen leállt az uniós pénzek áramlása, csak centek jönnek hónapok óta
Jó oka volt az Állami Adósságkezelő Központnak arra, hogy devizakötvényt bocsásson ki: gyakorlatilag hónapok óta alig érkezik uniós forrás Magyarországra. Az Európai Bizottság honlapján mindenki nyomon követheti, hogy épp hol járnak a tagállamok az uniós pénzek felhasználásával. A június 27-i állapot szerint a 2021–2027-es programozási időszakban a hazánk számára elérhető 21,8 milliárd eurós kohéziós forrásból eddig Magyarország 2,28 milliárdot hívott el. Mivel tavaly decemberben még 1,8 milliárdnál áll a számláló, így szűk hét hónap alatt mindössze 480 millió eurót, mintegy 192 milliárd forintot utalt át bizottság, ami hosszú évek óta a leglassabb forrásbeáramlás.
Uniós pénzek: három helyet hátracsúsztunk bő fél év alatt
Mindennek pedig azt lett a következménye, hogy fokozatosan csúszunk hátrafelé a tagállamok között a forráslehívás terén.
Míg tavaly év végén még 11.-ek voltunk, most már csak 14.-ek.
Időközben elénk került az a Lengyelország is, amely annak ellenére, hogy tavaly év elején minden jogi hercehurca alól fel lett mentve, sokáig mégse tudott előrelépni. Abban viszont nincs változás, hogy a régiós országok nálunk továbbra is rosszabbul szerepelnek, Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia mögöttünk található a sorban.
Magyarország a 2021–2027-es uniós költségvetésből összesen 21,8 milliárd euró kohéziós támogatásra jogosult, ez 394,9 forintos tervezési árfolyamon 8609 milliárdnak felel meg. Azonban a végösszeg 10 ezermilliárd fölé kúszhat, egyrészt
- ebben az összegben nincs benne a hazai társfinanszírozás, illetve a vidékfejlesztési program forrásai,
- másrészt a forint gyengülése is „besegíthet”.
Fontos azonban rögzíteni, hogy nagyon messze van a ciklus vége, bőven van idő a projektek lebonyolítására. Az viszont problémát jelent továbbra is, hogy 20 milliárd euró még mindig blokkolva van a kormány és a bizottság között fennálló vita miatt.
Megvan az eszköze Brüsszelnek, hogy ne fizessen
Érdemes számba venni, hogy a források akadozásának több lehetséges magyarázata is van. Az egyik, hogy tulajdonképpen nem haladnak a magyar projektek, ez nem zárható ki, ugyanis ezeket a kormány előfinanszírozza a költségvetésből, majd a megvalósítás és a teljesítés után megküldi a számlákat az Európai Bizottságnak, amely azok birtokában utal. Magyarul, ha nincsen valós teljesítés, akkor számla sincs, amely alapján Brüsszel fizethetne.
Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly a kötcsei pikniken is arról beszélt, hogy nem az a probléma, hogy nincsen pénz, pénz szerinte van, csak nem tudják elég gyorsan bevonni a gazdaságba. Magyarország számára ugyanis a blokkolt források 45 százaléka, 10 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint fel lett szabadítva 2023 decemberében.
Én meg arra várok, hogy a kiírt pályázatokat a magyar vállalkozók megvalósítsák, a költségvetés kifizesse, és mi azt utófinanszírozásban megkapjuk
– mondta akkor a kormányfő.
A másik lehetőség, hogy a kormány valamiért ezeket nem küldi. Ennek egyik oka lehet, hogy olyan projekteket kezdett el finanszírozni a költségvetésből, amelyek blokkolva vannak, tehát ennek a terhét egy ideig a büdzsének kell viselnie. Ilyen lehet a Déli Körvasút, amely az egyik legdrágább uniós projekt az uniós ciklusban, ráadásul abba az IKOP Pluszba került át időközben, amelyet érint a zárolás. Lázár János építési és közlekedési miniszter is többször beszélt arról, hogy az ő tárcáját sújtja a legjobban az uniós pénzek részleges blokkolása, részben ezért kellett az Európai Beruházási Bankhoz fordulnia a MÁV fejlesztéseihez.
A harmadik opció, és ennek is van realitása, hogy a magyar kormány azért nem küldi ki a számlákat, mert pontosan tisztában van azzal, hogy azokat nem fogja kifizetni Brüsszel. Erre pedig minden lehetősége megvan, az Európai Bizottság ugyanis nem köteles automatikusan elfogadni a kifizetési kérelmeket.
Normál esetben 60 napja van arra, hogy ellenőrizze a számlákat, és aztán utaljon. Csakhogy a horizontális feljogosító feltételek több elvárást fogalmaznak meg, mint a bíróságok függetlenségére, az alapvető jogokra, a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozó kritériumok, amelyekre hivatkozva megtagadhatja a kifizetést a teljes, 22 milliárd eurós keret esetében.
Tehát végeredményben hiába férünk hozzá a kohéziós források egy részéhez, Brüsszelnek megvan az eszköze, hogy teljesen elzárja Magyarországtól az uniós forrásokat.
Ennek ellenére a kormány egyáltalán nem mondott le az uniós pénzekről, sajtértesülések szerint éppen ez volt az egyik indoka, hogy miért napolta el az átláthatósági törvényről szóló szavazást, és miért nem akadályozta meg a hét végi Pride-ot. Információk szerint az EU és Magyarország kapcsolata tehát korántsem olyan tragikus, mint ahogy sokaknak tűnhet megszólalások alapján.
KTM: a források lehívása ütemezetten halad
Annak ellenére, hogy a Magyarországnak járó források egy részét felfüggesztették, a források lehívása ütemezetten halad – ezt válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM). A szaktárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a lehívási rangsorban az Európai Bizottsággal folytatott vitáink ellenére is a középmezőnyben vagyunk a tagállamok között, régiós országokat is megelőzve.
A 2025. évi hazai költségvetésben 1065 milliárd forint kohéziós forrás beérkezésévél számoltunk, amely tartható a jelenlegi prognózis szerint
– írták, hozzátéve, hogy a források több mint feléhez, 12,3 milliárd euróhoz a jelenlegi helyzetben is hozzáférünk, a felhívásokat folyamatosan, ütemezetten írják k. A 2021–2027-es időszakban eddig 147 felhívás jelent meg mintegy 6855 milliárd forint keretösszeggel, amelyből több mint 11 ezer támogatási szerződést kötöttek.
Idén az alábbi összegek érkeztek a különböző operatív programokból:
- a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében 47,06 millió euró,
- a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében pedig 117,26 millió eurót írtak jóvá Magyarországnak.
- Június végén az EFOP Pluszt érintően további 212,7 millió euró jóváírása történt meg,
- ezenkívül idén 104 millió euró előleg is érkezett.
Azt is közölték, hogy a kifizetésre váró összeg 589,1 millió euró.
A benyújtott költségnyilatkozatokat a bizottságnak 60 napon belül kell kifizetnie. „Nem látunk olyan okot, ami miatt ezt a bizottság blokkolhatná, és szintén nem látunk olyan körülményt, amely indokolná a további forrásfelfüggesztést” – írták a válaszukban.
Ezért bocsátott ki devizakötvényt az ÁKK
Ettől függetlenül a magyar államháztartást érzékenyen érinti az uniós intézményekkel való konfliktus, amit a költségvetés májusi számai is alátámasztanak. Miközben az uniós programok kiadások oldalán 824 milliárd elköltött a kormány öt hónap alatt, addig a bevételi soron 168 milliárd szerepel, ami az éves terv 7,5 százaléka, azaz töredéke az egész évre kitűzött 2235 milliárd forintnak.
Utoljára 2018-ban láttunk hasonlót, amikor ilyen kevés forrás érkezett Magyarországra május végéig, akkor azonban az utolsó hónapokra felpörögtek az utalások, végül 1000 milliárd érkezett be az államkasszába. Tehát nem elképzelhetetlen, hogy most is valami ilyesmi történik, láttunk már arra példát, hogy akár egy hónap alatt 500 milliárd forintot utaljon át az Európai Bizottság.
Mindenesetre valószínűleg a kormány is arra készül, hogy idén alig fognak jönni az uniós pénzek. Épp ezért jelentette be június 10-én Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, hogy módosítanak az idei finanszírozási tervükön, így még kétszer annyi devizakötvény kibocsátást hajtanak végre, mint ahogy eredetileg tervezték. Ezt az akkori eseményen jelen lévő Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági minisztérium államháztartásért felelős államtitkára is elismerte, ő elsősorban az RRF-források akadozásával magyarázta a lépést.
Hogy ez szükségszerű lehetett, arra utal az is, hogy a költségvetésben az áfabefizetéseknél, ahol rendre elszokott csúszni, közel terv szerint alakultak a bevételek, ez azonban nem mondható el az uniós programok bevételeiről. Mindenesetre a nemrégiben bevont 1200 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a költségvetés továbbra is tudja finanszírozni az uniós projekteket, függetlenül attól, hogy Brüsszel utal-e, vagy sem.
Eljárások tömkelegével blokkolja Brüsszel az uniós pénzeket
Évek óta csuklóztatja a magyar kormányt az Európai Bizottság, amely megszámlálhatatlan mértékű eljárást indított Magyarországgal szemben. A jogállamisági eljárás vagy a szupermérföldkövek mellett horizontális és vertikális feltételeknek egyaránt meg kell felelni ahhoz, hogy az összes, még blokkolt forráshoz is hozzájussunk. Ez még mindig 20 milliárd eurónyi zárolt összeget takar:
- a jogállamiság eljárás miatt 6,3 milliárd euró,
- a gyermekvédelmi törvény és a menekültügyi szabályozás következtében 2,6 milliárd euró,
- emellett ott van még a RepowerEU 4,6 milliárd eurója és az RRF-ből 5,9 milliárd euró, amelyek bizonytalan a sorsa.
És még nem beszéltünk az uniós migrációs szabályok megsértése miatt kirótt büntetésről, ami miatt Magyarország naponta 1 millió eurót bukik, itt már a számláló márciusban 191 milliárd tartott. De rezeg a léc az RRF esetében is, amelynél a befejezési határidő 2026 augusztusa. Bár itt valós a veszélye, hogy nem sikerül lehívni ezeket a pénzeket a következő bő egy évben, Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter határozottan állítja, semmilyen forrásvesztésről nem beszélhetünk. Amire szerinte készülni kell, a 2026-os határidő, ami előtt ezeket a forrásokat fel kell használni. Azt viszont elismerte, az a vita, amely a még felfüggesztett forrásokról zajlik, 2026–2027-ben bír majd jelentőséggel.
Ami Magyarországnak másfél év volt, és több jogszabály, az Lengyelországnak két hónap és egy fecni
A magyar kormány és Brüsszel között zajló jogi huzavonát érdemes összevetni a lengyelországi eseményekkel. A Magyarországhoz hasonlóan szintén fekete bárányként tekintett Lengyelországban a Jog és Igazságosság bukása és
a brüsszeli körökben népszerű Donald Tusk kormányfő megválasztása után pár hónap is elegendő volt arra, hogy a bizottság megszüntesse a jogállamisági eljárást, amely 2017 óta, tehát hét éve volt érvényben.
Brüsszelt ugyanis elég volt meggyőzni egy akciótervvel, amely kilátásba helyezte a jogállamiság helyreállításának lépéseit. Ezzel szemben a magyar kormánynak 2022 áprilisa és 2023 decembere között több jogszabályt is módosítania kellett, mire hozzáférhettünk 10 milliárd euróhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.