BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Alapkínálat: kinek mi elég?

Egy év alatt közel 60-nal nőtt a hazai befektetési alapok száma; ebből a legnagyobb szeletet, közel egyharmadot a garantált alapok hasítják ki, ráadásul ezen típus könyvelhette el 2006-ban a legnagyobb bővülést is: a konstrukciók száma közel a duplájára nőtt, miközben az újonnan indult alapok fele is garantált volt. Érdekes módon a hazánkban forgalomba hozott külföldi alapok száma is dinamikusan emelkedett, többen áttörésként is értékelik 2006-ot. A nemzetközi alapok száma a 200-hoz közelít – azaz nem sokkal marad el a hazai alapokétól –, ám az alapokba beáramlott hazai tőke, amelynek értéke becslések szerint 150 milliárd forint körüli szinten mozoghat, egyelőre jócskán elmarad a hazai befektetési piac 2500 milliárdos volumenétől. Az arányok azonban változhatnak, bár a nemzetközi alapok egyelőre jóval szűkebb hálózatban érhetők el. Hiszen míg az egyes alapkezelőknél a saját alapokhoz a pénzpiacitól a kötvény-, a vegyes, a részvényalapokon át az ingatlan- és garantált alapokig hozzáférhetnek a lakossági ügyfelek az értékesítési hálózatban, amely rendszerint az anyabank fiókhálózata – bár igaz, származékos vagy abszolút hozamú alappal csak pár alapkezelő rukkolt elő, azaz a kínálat ezen a téren szerénynek mondható –, addig a devizaalapok esetében más a helyzet. Ha a magánszemély, fellelkesülve az ázsiai részvényalapok kedvező teljesítményétől, egy ilyen konstrukciót szeretne megvásárolni, akkor szét kell néznie a piacon. A HVB Banknál például a hazánkban forgalomba hozott Pioneer alapok teljes skálájához hozzáférhet az érdeklődő, illetve a Raiffeisen Banknál is elérheti a Raiffeisen Capital Management (RCM) konstrukcióit, amelyek az ázsiai térségbe is kínálnak kitettséget, s a Citibanknál is fellelhet hasonló alapokat a lakossági ügyfél, bár esetükben a paletta „idegen” alapokból áll össze.

Az mindenesetre látható, hogy lakossági téren a befektetési alapok választéka jóval szerényebb, mint a privát banki ügyfeleknél, ahol már megszokott, hogy a sajátalap-kínálat „idegen” termékekkel egészül ki. S ez a tendencia – mint a piaci szakértők fogalmaztak – egyelőre nem is változik. Ebben egyrészt szerepet játszik, hogy a nemzetközi alapok értékesítése komoly oktatást igényelne a fiókhálózatban, másfelől a bankba betérő átlagos ügyfél általában nem is igényli ezt a kínálatbővülést, mondván, a részvényalapok felé is csak kevesen kacsingatnak.

A forgalmazási hálózat kínálatának esetleges növelése ugyanakkor egy másik kérdést is felvet, nevezetesen az „idegen” termékek irányába történő nyitás (open architecture) szükségességét. Nyugat-Európában igen vegyes a gyakorlat, Spanyolországban és Portugáliában például nem léteznek harmadik fél által működtetett értékesítési hálózatok, míg Németországban a kezelt vagyonnak csupán a 20 százaléka származik ilyen csatornákból, Nagy-Britanniában már 77 százalékra tehető ez az arány, ám összességében növekedést mutat az arányuk Európában: a három évvel ezelőtti 12-ről 2005-re elérte a 18 százalékot. A piaci elemzők ugyanakkor abban egyetértenek, hogy ez a struktúra – amely a termékfejlesztés és a disztribúció élesebb szétválását eredményezheti – gyakorolhatja az egyik legnagyobb hatást a jövőben a vagyonkezelési piacra.

A hitelintézetek zöme hazánkban is ragaszkodik a saját termékekhez, bár próbálkozások vannak, hiszen például a HVB, a Raiffeisen és a CIB Bank is befogad konkurens produktumokat, s a Citibanknál is megtalálhatók idegen alapkezelők konstrukciói (bár ez utóbbinál ennek az az oka, hogy saját befektetési alapokkal nincs jelen a piacon). Tavaly, elsőként a hazai piacon, befektetési jegyek forgalmazására szakosodott online áruházzal, a Hozam Plazával lépett színre az Erste Bank. (Az ügyfelek részére a befektetési és számlavezetési szolgáltatást az Erste Bank Befektetési Zrt., a Hozam Plaza szolgáltatója és üzemeltetője nyújtja.) Az első két hónap adatai növekvő érdeklődésről tanúskodnak, a 2006. év végi ügyfélszám átlépte a kétszázat, az interneten regisztrált felhasználók száma pedig meghaladta a négyszázat. A Hozam Plazában kínált alapokat eddig körülbelül 400 millió forint összértékben vásárolták az ügyfelek, s az értékpapírszámlák harmadát nyesszel együtt nyitották a magánszemélyek – mondták érdeklődésünkre. A Hozam Plaza hét alapkezelő 38 befektetési alapjával nyitott, de január 8-tól már 138-ra ugrott fel a kínálat. A tapasztalatok ráadásul a kockázatvállalási hajlandóság növekedéséről szólnak: nagyon keresettek jelenleg az ázsiai térségben befektető alapok, csakúgy, mint a BRIC- (Brazília, Oroszország, India és Kína) országokba fektetők. Lesznek-e a Hozam Plazának követői? Mivel az online értékesítési modell már bizonyított, ezért Bozsik Balázs, az Erste Befektetési Zrt. elektronikus értékesítési csatornák igazgatója úgy véli, hogy más szolgáltatók is egy hasonló szolgáltatás elindítását tervezik. Véleménye szerint azonban a versenytársak rövid időn belül nem tudnak egy újabb online befektetésijegy-szupermarketet felépíteni, mivel ez nemcsak a termékkör bemutatásának tekintetében, de az elszámolások területén is komplex feladatot jelent.

Ezeket a főbb tendenciákat várják 2007-re a szakértők

A piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint a súlypontok máshol lesznek: az ingatlanalapok háttérbe szorulnak, a részvényalapok továbbra is előtérben maradhatnak, miközben ismét eljöhet a kötvényalapok ideje.

A visszamenőleges hozamok vonzók, ezek több befektető fantáziáját is megmozgathatják, ráadásul az aligha tekinthető „normálisnak”, hogy ez az alaptípus alig több mint 10 százalékos szeletet hasít ki az összpiacból, közel felét az ingatlanalapénak – jegyezte meg Temmel András, a Bamosz főtitkára, aki szerint a kötvényalapokba jellemzően a tavaly akciósan lekötött banki betétekből felszabaduló pénzeket csoportosíthatják majd át a befektetők.

Hasonló várakozásokat fogalmazott meg Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója is a kötvényalapok „felvirágzásával” kapcsolatban, aki szerint az idén a múlt év egyik sztárjának tekinthető garantált alapok népszerűsége is fennmarad. 2007-ben folytatódhat a K&H Alapkezelő szerint is a garantált szerkezetű alapok térnyerése, és erősödhet a kockázati szintek szerint differenciált vegyes alapok expanziója.

Lassan visszatér a régi kerékvágáshoz a piac – vélekednek az alapkezelőnél –, hiszen képződnek friss megtakarítások, illetve az ügyfelek is idővel igazítanak a portfóliójuk összetételén, éppen ezért legkésőbb az év közepére felolvadhatnak a kamatadó után megdermedt állományok.

A visszamenőleges hozamok vonzók, ezek több befektető fantáziáját is megmozgathatják, ráadásul az aligha tekinthető „normálisnak”, hogy ez az alaptípus alig több mint 10 százalékos szeletet hasít ki az összpiacból, közel felét az ingatlanalapénak – jegyezte meg Temmel András, a Bamosz főtitkára, aki szerint a kötvényalapokba jellemzően a tavaly akciósan lekötött banki betétekből felszabaduló pénzeket csoportosíthatják majd át a befektetők.

Hasonló várakozásokat fogalmazott meg Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója is a kötvényalapok „felvirágzásával” kapcsolatban, aki szerint az idén a múlt év egyik sztárjának tekinthető garantált alapok népszerűsége is fennmarad. 2007-ben folytatódhat a K&H Alapkezelő szerint is a garantált szerkezetű alapok térnyerése, és erősödhet a kockázati szintek szerint differenciált vegyes alapok expanziója.

Lassan visszatér a régi kerékvágáshoz a piac – vélekednek az alapkezelőnél –, hiszen képződnek friss megtakarítások, illetve az ügyfelek is idővel igazítanak a portfóliójuk összetételén, éppen ezért legkésőbb az év közepére felolvadhatnak a kamatadó után megdermedt állományok.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek