BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Ijesztő, aggasztó a svájci frank árfolyamának alakulása

Sem a bankszektornak, sem az ügyfeleknek nem jön jól az alpesi deviza tartósnak ígérkező erősödése

Egyre aggasztóbban alakulnak a devizapiaci fejlemények mind a banki ügyfelek, mind a pénzügyi szolgáltatók szempontjából: tegnap ugyanis a svájci frank újabb történelmi csúcsra emelkedett úgy az euróval, mint a forinttal szemben. A közös fizetőeszköz egységéért tegnap 1,3282 frankot adtak a kereskedők, a hazai devizával szemben 218 forint felett is járt az árfolyam. Az alpesi deviza erősödése pedig tartósnak is ígérkezik: a megállíthatatlannak tűnő emelkedést ugyanis az a spekuláció táplálja, hogy a svájci jegybank a továbbiakban nem avatkozik be a piaci folyamatokba a frank mesterséges gyengítése érdekében.

„A fundamentális és technikai elemzések jelen esetben nem sokat érnek” – mondja a svájci frank árfolyamának jövőbeni alakulásáról Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A frank fundamentálisan felülértékelt, ennek ellenére a befektetők vásárolják, és nem lehet tudni, mikor válnak meg tőle, hogy realizálják a profitot. Az alpesi devizát egyébként alapvetően három tényező erősíti mostanában. A svájci jegybank felhagyott a fizetőeszközt gyengítő piaci intervenciókkal, így az eladói oldal gyengült. Vevők ezzel szemben szép számmal akadnak: a kelet-európai bankok a devizahitelek törlesztése miatt kénytelenek (és a hitelek esetleges tömeges bedőlése esetén még inkább kénytelenek lesznek) a piacon frankot vásárolni. A befektetők pedig azért veszik a svájci pénzt, mert ugyanolyan biztonságos menedékként tekintenek rá, mint az aranyra, de az aranyhoz hasonlóan ebből véges mennyiség áll rendelkezésre, és jelen pillanatban rendkívül nagy népszerűségnek örvend.

„Ijesztő a svájci frank árfolyamának alakulása, mivel nem tudjuk, pontosan mi is okozza a fizetőeszköz erősödését” – mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Jelenleg óriási menynyiségű tőke folyik be Svájcba, ám kérdéses, hogy mindez pusztán spekulációs pénz vagy pedig valamiféle nagyobb allokáció, illetve hiteltörlesztés eredménye. Utóbbi esetben hiába számítanak arra a hazai svájcifrank-hitelesek, hogy az alpesi deviza gyengülni fog, Duronelly szerint be kell rendezkedniük a 200 forint fölötti árfolyamra. Enyhülés számukra csak akkor következhet be, ha a forint erősödni kezd az euróval szemben, ez azonban kétséges, mivel az új kormány éppen gyengébb forintot szeretne a gazdaság élénkítése érdekében.

Az erős frank pedig nagyon érzékenyen érinti a hazai lakossági banki ügyfeleket, hiszen – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – áprilisban a háztartások összes hitelállományának 54 százalékát (több mint 4200 milliárd forintot) tartották nyilván az alpesi devizában. Amennyiben viszont az erősödés tartós marad, ez az arány néhány hét alatt jelentősen megemelkedhet: a frank júniusi átlagárfolyama ugyanis már nagyjából tíz százalékkal meghaladja a két hónappal korábbi szintet, a jelenlegi kurzus pedig bő egyötödével nagyobb az év elejinél.

A forint pozícióvesztése nyomán pedig növekednek a bankszektor hitelezési kockázatai is: a nem teljesítő hitelek aránya az árfolyamhatás miatt tovább emelkedhet, ez pedig további tartalékolásra kényszerítheti a piaci szereplőket. Márpedig a hitelportfólió minősége már most sem túl fényes: a pénzügyi felügyelet legfrissebb, első negyedév végi statisztikái szerint a banki hitelportfólió 6,8 százaléka volt problémás minősítésű március végén, az állomány további 11 százaléka pedig a „külön figyelendő” kategóriába tartozott.

A bankoknál mutatkozó járulékos veszteségekre a Moody’s Investors Service tegnap megjelent elemzése is felhívja a figyelmet. A nemzetközi hitelminősítő becslése szerint Magyarországon a bankrendszerszintű lakáshitel-állomány összértékéhez mérve egyszázalékos, a bruttó kinnlevőség-portfólió arányában pedig 0,5 százalékos járulékos hitelveszteség köthető a devizaalapú hitelekhez. Lengyelországban e veszteségarány a cég várakozása szerint 0,9, illetve 0,3 százalék lesz. A FÁK térség vizsgált államaiban jóval magasabb hitelveszteség-arányokra számítanak a Moody’s szakértői a devizahitelek miatt: a jelentés szerint Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban várhatóan a teljes kinnlevőség-állomány 2,4, 4,6, illetve 5,0 százalékának megfelelő hitelveszteség kapcsolható a devizaalapú hitelekhez. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint ugyanakkor a hazai hitelintézetek plusztőke-szükséglete korlátozott mértékű lehet a forint gyengülése következtében. Az áprilisban közzétett stresszteszt alapján ugyanis még ha a svájci frank kurzusa tartósan a 215-ös szint felett is marad egy „erősebb” recesszió mellett, a bankoknak mindössze 40-50 milliárd forintos plusztőke-szükséglettel kell számolniuk – emlékeztetett az alelnök.

Felkészültek a nagyvárosi önkormányzatok

A svájci frank soha nem látott erősödése, a forint euróval szembeni gyengülése, a nemzetközi befektetői hangulat romlása nem befolyásolja az önkormányzatok gazdálkodásának finanszírozását.

A főváros 162,5 milliárdos devizahitel-állományában nincs svájcifrank-alapú kölcsön, így csak a forint euróval szembeni gyengülésével kell számolniuk – mondta lapunknak Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes.

A miskolci, illetve a budaörsi önkormányzat jelentős frankalapú hitel-, valamint kötvényállománnyal rendelkezik, azonban stabil pénzügyi politikájuknak köszönhetően nincsenek likviditási problémáik. A miskolci önkormányzat 2017-től kezdi meg a tőketörlesztést, így jelenleg csak a hitelkamatokat fizetik.

A budaörsi önkormányzat pedig olyan hitelkonstrukcióhoz jutott, amelyben a futamidő során a tőketörlesztés mértéke állandó, és a futamidő végén történik az árfolyam-elszámolás, amikor is eldöntheti, hogy svájci frankban vagy euróban kíván-e törleszteni.

Az általunk megkeresett önkormányzatok ugyanakkor készen állnak a céltartalék emelésére, ha az árfolyamváltozás ezt szükségessé tenné. PD

A főváros 162,5 milliárdos devizahitel-állományában nincs svájcifrank-alapú kölcsön, így csak a forint euróval szembeni gyengülésével kell számolniuk – mondta lapunknak Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes.

A miskolci, illetve a budaörsi önkormányzat jelentős frankalapú hitel-, valamint kötvényállománnyal rendelkezik, azonban stabil pénzügyi politikájuknak köszönhetően nincsenek likviditási problémáik. A miskolci önkormányzat 2017-től kezdi meg a tőketörlesztést, így jelenleg csak a hitelkamatokat fizetik.

A budaörsi önkormányzat pedig olyan hitelkonstrukcióhoz jutott, amelyben a futamidő során a tőketörlesztés mértéke állandó, és a futamidő végén történik az árfolyam-elszámolás, amikor is eldöntheti, hogy svájci frankban vagy euróban kíván-e törleszteni.

Az általunk megkeresett önkormányzatok ugyanakkor készen állnak a céltartalék emelésére, ha az árfolyamváltozás ezt szükségessé tenné. PD A hitelállomány megoszlása A hitelportfolió megoszlása -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek