BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vizsgáznak a takarékszövetkezetek

Évente legalább egyszer minősíti a pénzügyi felügyelet a takarékszövetkezetek intézményvédelmi szervezeteit, és annak alapján tőkeemelésre utasíthatja a hozzájuk tartozó vagy integráción kívüli szövetkezeti hitelintézeteket – derült ki a pénzügyi hatóság honlapján közzétett tájékoztatóból. A szervezet szóvivője szerint akár törvénymódosítás is célszerű a takarékszövetkezetek biztonságosabb működéséhez.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a honlapján tette közzé, hogy milyen szempontok szerint minősíti a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi szervezeteit. A gyenge szervezethez tartozó vagy szervezethez nem tartozó szövetkezeteknél a törvényi minimumhoz képest a felügyelet pótlólagos tőke bevonását írhatja elő. A szövetkezeti hitelintézetek ugyanis az általuk létrehozott intézményvédelmi szervezetek létrehozásával pótolják a tőkeerős, szükséghelyzetben forrásokat is nyújtani tudó anyabankok hiányát. Gyenge intézményvédelmi rendszer esetén viszont magának a takarékszövetkezetnek kell komolyabb tőkeerő.

A pénzügyi felügyelet legalább évente egyszer négy szempontból megvizsgálja a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi szervezeteit. Szükségesnek tartja, hogy a szervezetnek legalább tíz tagja legyen, és a tagok átlagos mérlegfőösszege a tagok együttes mérlegfőösszegének legfeljebb 10 százaléka legyen.

Elvárja azt is, hogy legalább a tagok kockázattal súlyozott mérlegfőösszege 2 százalékának megfelelő összegű, de minimum 3 milliárd forint biztonsági tartaléka legyen a szervezetnek. Vizsgálja azt is, hogy az intézményvédelmi szervezet elég gyorsan tud-e reagálni szükséghelyzetekben, van-e lehetősége pótbefizetésre kötelezni a tagokat, és vannak-e ellenőrzési, intézkedési és szankcionálási lehetőségei. Végül figyelembe veszi azt is, hogy a szervezet hogyan észlelte, és milyen eredménnyel kezelte a korábbi válságokat.
A vizsgálat eredményét a pénzügyi hatóság nem hozza nyilvánosságra, ám az alapján négy kategóriába sorolja az intézményvédelmi szervezeteket.

Erős védelmi képességűnek minősül a szervezet, ha mind a négy elvárásnak megfelel, közepesnek, ha a négyből három követelménynek, és gyengének, ha háromnál kevesebb elvárásnak felel meg. A felügyelet a kategóriába sorolás alapján tőkekövetelményeket írhat elő a szövetkezeti hitelintézeteknek. Az erős védelmi képességűeknél 0-20 százalék közötti, a közepeseknél legalább 20 százalék, a gyengéknél legalább 33 százalék többlet tőkekövetelményt írhat elő. Ha pedig egy szövetkezeti hitelintézet egyáltalán nem tartozik intézményvédelmi alaphoz – öt ilyen szövetkezet is van az országban –, akár minimum 50 százalék is lehet a szükséges többlettőke.

Az utóbbi időszak olyan tapasztalatai, mint tavaly a Jógazda Takarékszövetkezet és idén a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet fizetésképtelenné válása, valamint a gazdasági válság következményei ösztönözték a felügyeletet az intézményvédelmi szervezetek minősítésére és a Bázel III. bevezetendő szabályaival összhangban a szövetkezeti hitelintézeteknél esetlegesen szigorúbb tőkekövetelmények megfogalmazására az intézményvédelmi alapokkal összefüggésben – mondta lapunknak Binder István.

A pénzügyi hatóság szóvivője azt elmondta, hogy a felügyelet törvények módosítását is megfontolandónak tartja a szövetkezeti hitelintézetek biztonságosabb működése érdekében. A hatóság irányítói szerint ugyanis kötelezővé kellene tenni a takarékszövetkezeteknek és a hitelszövetkezeteknek, hogy csatlakozzanak valamelyik intézményvédelmi szervezethez, valamint az intézményvédelmi szervezeteknek a mainál erősebb jogosítványuk legyen tagjaik ellenőrzésére.

Széttagolt szövetkezeti intézményvédelem

Július elején 132 szövetkezeti hitelintézet működött, melyek négy integrációba tömörültek. Közülük 104 takarékszövetkezet, valamint három részvénytársaság üzemelteti az Országos Takarék­szövetkezeti Intézményvé­delmi Alapot (OTIVA).

A 12 tagot tömörítő Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarék­szövetke­zeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) néven.

Hét takarékszövetkezetet a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezeknek a hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a REPIVA. Ehhez csatlakozott a Dél-Dunántúli Regionális Bank is. Még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. Öt takarékszövetkezet pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik.


A 12 tagot tömörítő Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarék­szövetke­zeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) néven.

Hét takarékszövetkezetet a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezeknek a hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a REPIVA. Ehhez csatlakozott a Dél-Dunántúli Regionális Bank is. Még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. Öt takarékszövetkezet pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik. Mennyire stabilak a takarékok? A takarékok pénzügyi mutatói nem rosszabbak a kereskedelmi bankokéinál, a köztük lévő különbségek azonban nagyok lehetnek, és leginkább a tőkeerős tulajdonosok hiányoznak náluk.

Tavaly 4,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor, miközben a kereskedelmi bankok veszteségesek voltak. A tőkemegfelelési mutató március végén 14,8 százalék volt, ám ez az adat elfedi az egyes szereplők közötti eltéréseket. A takarékok hitel/betét aránya idén március végén 53,4 százalék volt, ami jóval alacsonyabb a kereskedelmi bankok 136,8 százalékos mutatójával szemben.

Az alacsony hitelezési aktivitás ellenére azonban a nem teljesítő hitelek aránya magasabb a takarékszövetkezeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Március végén a bankoknál 12,4 százalék, a takarékoknál 18,3 százalék volt ez az arány. Ennél a mutatónál is erős szóródás tapasztalható.

A takarékszövetkezetek leggyengébb pontja, hogy nincs olyan tőkeerős tulajdonosi hátterük, mint a kereskedelmi bankoknak. A tőkeerős tulajdonos a legtöbb takaréknál hiányzik. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek