Vizsgáznak a takarékszövetkezetek
A pénzügyi felügyelet legalább évente egyszer négy szempontból megvizsgálja a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi szervezeteit. Szükségesnek tartja, hogy a szervezetnek legalább tíz tagja legyen, és a tagok átlagos mérlegfőösszege a tagok együttes mérlegfőösszegének legfeljebb 10 százaléka legyen.
Elvárja azt is, hogy legalább a tagok kockázattal súlyozott mérlegfőösszege 2 százalékának megfelelő összegű, de minimum 3 milliárd forint biztonsági tartaléka legyen a szervezetnek. Vizsgálja azt is, hogy az intézményvédelmi szervezet elég gyorsan tud-e reagálni szükséghelyzetekben, van-e lehetősége pótbefizetésre kötelezni a tagokat, és vannak-e ellenőrzési, intézkedési és szankcionálási lehetőségei. Végül figyelembe veszi azt is, hogy a szervezet hogyan észlelte, és milyen eredménnyel kezelte a korábbi válságokat.
A vizsgálat eredményét a pénzügyi hatóság nem hozza nyilvánosságra, ám az alapján négy kategóriába sorolja az intézményvédelmi szervezeteket.
Erős védelmi képességűnek minősül a szervezet, ha mind a négy elvárásnak megfelel, közepesnek, ha a négyből három követelménynek, és gyengének, ha háromnál kevesebb elvárásnak felel meg. A felügyelet a kategóriába sorolás alapján tőkekövetelményeket írhat elő a szövetkezeti hitelintézeteknek. Az erős védelmi képességűeknél 0-20 százalék közötti, a közepeseknél legalább 20 százalék, a gyengéknél legalább 33 százalék többlet tőkekövetelményt írhat elő. Ha pedig egy szövetkezeti hitelintézet egyáltalán nem tartozik intézményvédelmi alaphoz – öt ilyen szövetkezet is van az országban –, akár minimum 50 százalék is lehet a szükséges többlettőke.
Az utóbbi időszak olyan tapasztalatai, mint tavaly a Jógazda Takarékszövetkezet és idén a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet fizetésképtelenné válása, valamint a gazdasági válság következményei ösztönözték a felügyeletet az intézményvédelmi szervezetek minősítésére és a Bázel III. bevezetendő szabályaival összhangban a szövetkezeti hitelintézeteknél esetlegesen szigorúbb tőkekövetelmények megfogalmazására az intézményvédelmi alapokkal összefüggésben – mondta lapunknak Binder István.
A pénzügyi hatóság szóvivője azt elmondta, hogy a felügyelet törvények módosítását is megfontolandónak tartja a szövetkezeti hitelintézetek biztonságosabb működése érdekében. A hatóság irányítói szerint ugyanis kötelezővé kellene tenni a takarékszövetkezeteknek és a hitelszövetkezeteknek, hogy csatlakozzanak valamelyik intézményvédelmi szervezethez, valamint az intézményvédelmi szervezeteknek a mainál erősebb jogosítványuk legyen tagjaik ellenőrzésére.
Széttagolt szövetkezeti intézményvédelem
Július elején 132 szövetkezeti hitelintézet működött, melyek négy integrációba tömörültek. Közülük 104 takarékszövetkezet, valamint három részvénytársaság üzemelteti az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA).A 12 tagot tömörítő Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) néven.
Hét takarékszövetkezetet a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezeknek a hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a REPIVA. Ehhez csatlakozott a Dél-Dunántúli Regionális Bank is. Még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. Öt takarékszövetkezet pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik.
A 12 tagot tömörítő Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) néven.
Hét takarékszövetkezetet a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezeknek a hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a REPIVA. Ehhez csatlakozott a Dél-Dunántúli Regionális Bank is. Még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. Öt takarékszövetkezet pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik. Mennyire stabilak a takarékok? A takarékok pénzügyi mutatói nem rosszabbak a kereskedelmi bankokéinál, a köztük lévő különbségek azonban nagyok lehetnek, és leginkább a tőkeerős tulajdonosok hiányoznak náluk.
Tavaly 4,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor, miközben a kereskedelmi bankok veszteségesek voltak. A tőkemegfelelési mutató március végén 14,8 százalék volt, ám ez az adat elfedi az egyes szereplők közötti eltéréseket. A takarékok hitel/betét aránya idén március végén 53,4 százalék volt, ami jóval alacsonyabb a kereskedelmi bankok 136,8 százalékos mutatójával szemben.
Az alacsony hitelezési aktivitás ellenére azonban a nem teljesítő hitelek aránya magasabb a takarékszövetkezeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Március végén a bankoknál 12,4 százalék, a takarékoknál 18,3 százalék volt ez az arány. Ennél a mutatónál is erős szóródás tapasztalható.
A takarékszövetkezetek leggyengébb pontja, hogy nincs olyan tőkeerős tulajdonosi hátterük, mint a kereskedelmi bankoknak. A tőkeerős tulajdonos a legtöbb takaréknál hiányzik. -->
