Ingatlanvásárlásokba kezd az MNB

A bankrendszer a jelenlegi struktúrájában nem biztos, hogy életképes marad – mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a pénzügyi stabilitási jelentés bemutatóján.

A devizahitelek forintosítása és a „fair bankrendszer” bevezetése után a bankok tőkehelyzete és a jövedelmezőség is azonnal romlani fog. Mindez negatív hatással lehet a hitelezésre, középtávon azonban kedvező folyamatok várhatóak a jegybank szerint.

Az árfolyamrés és a tisztességtelen szerződésmódosítások elszámolása miatt a teljes pénzügyi közvetítőrendszer bruttó vesztesége közel 950 milliárd forint lehet. A bankrendszer tőkemegfelelése azonban nem kerül veszélybe, minden pénzintézetnél 10 százalék felett marad a mutató – mondta Vonnák Balázs. Azok a bankok, amelyek közel kerülnek a 10 százalékos tőkemegfelelési mutatóhoz a jövedelmezőségük is nagyobbat romlik. Miután a devizahitelek átváltásával romlik a bankok költséghatékonysága, ezért összeolvadások és felvásárlások következhetnek a szektorban.

Az MNB nem csak a fair bankrendszer kialakításában segített a kormánynak – ez többek közt szabályozza a kamat változástatásokat is –, hanem egy eszközkezelőt is létrehoznak, amelyet korábban rossz banknak is emlegettek. Erre azért van szükség, mert a nem teljesítő vállalati hitelek – azon belül is a projekthitelek – állománya magas, a problémát pedig elsősorban a kereskedelmi ingatlanhitelek jelentik. Vagyis: a bankoknak óriási tőkéje áll befuccsolt építkezésekben és eladhatatlan ingatlanokban.
A nemteljesítő hitelek (NPL) magas aránya bénítja a bankrendszer működését és a hitelezési aktivitását – hívta fel a figyelmet Vonnák Balázs. Azoknál a bankoknál, ahol magas az NPL arány, gyengébb a hitelezés, mindez pedig gyengíti a monetáris transzmissziót.

Az eszközkezelő maximum tíz évig működik, amely jegybanki tulajdon, és a finanszírozást az MNB nyújtja. A Matolcsy György által vezetett Monetáris Tanács 300 milliárd forintos hitelkeretet jóvá is hagyott, amelyből a nemteljesítő hiteleket, átstrukturált hiteleket és korábban banki mérlegbe vett ingatlanokat vennének meg. Vonnák Balázs kiemelte: a problémás hitelállomány jelentős részét fel lehet vásárolni a pénzből. A stabilitási jelentés szerint az eszközkezelő előnye, hogy viszonylag kevés követelés és ingatlan befogadásával jelentős erőforrásokat, köztük tőkét és likviditást tudna a bankrendszerben felszabadítani, miközben érdemben csökkenhetne a nemteljesítő vállalati hitelek aránya.

Vonnák Balázs hangsúlyozta, hogy olyan áron szeretnék megvenni az eszközöket, amely összhangban áll a fundamentumokkal. Általában ez a nettó könyv szerinti érték alatt mozog, de felette van annak, mint amennyiért most el tudják adni a bankok ezeket a követeléseket. Önkéntes lesz a részvétel a bankok számára, de emiatt is veszteség keletkezik a bankszektorban. A jövő év első felében lehet megszabadulni a problémás eszközöktől. A stabilitási jelentés szerint a bankok visszafogott kockázatvállalási hajlandóságát enyhítheti az eszközkezelő felállítása. Középtávon a forintosítás és az eszközkezelő érdemben hozzájárulhat a banki mérlegek tisztításához – írta az MNB.

A stabilitási jelentés kiemelte, hogy nem bankmentés nem bankmentés céljából hozzák létre a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-t (MARK Zrt.). Kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó követeléseket (ingatlan-projekthiteleket), illetve a fedezetérvényesítés során már mérlegre vett kereskedelmi ingatlanokat (vagy telkeket) akarnak megvenni. A tervek szerint a hiteleknek 90 napot meghaladóan késedelmesnek vagy átstrukturáltnak kell lenniük. A tervek szerint a követeléseknél legalább 500 millió forint, ingatlanok esetén legalább 200 millió forint összeghatár felett ajánlhatják fel megvételre a bankok az eszközöket.

A hitelezést jelenleg elsősorban a jegybank növekedési hitelprogramja határozza meg, mert a piaci alapú hitelezés még nem állt helyre. A piaci alapú hitelezés az utóbbi három negyedévben mérséklődött is, amit csak részben indokol, hogy a piaci hitelezés egy érdemi része az hitelprogramon belül valósul meg. Mindazonáltal a fenntartható gazdasági növekedéshez a piaci hitelezés élénkülésére is szükség van.

Az MNB nem reprezentatív felmérése szerint a hitelprogram nélkül kevesen vettek volna fel hitelt – emelte ki Vonnák Balázs. Az MNB azt feltételezi, hogy jövőre a hitelprogram megemelt keretösszege is elfogy, ami akár már jóval év vége előtt is megtörténhet. A prognózis szerint a vállalati hitelállomány 1 százalékkal növekedhet a következő két évben, és a mérlegleépítésnek nemsokára vége lesz a háztartásoknál is. Az új hitelezés élénkülését támogathatja a háztartások fogyasztási és beruházási aktivitása.

Tőkehiány a stresszpályán

Az elszámoltatást követően a bankrendszer sokkellenálló-képessége jelentősen csökken – mondta Vonnák Balázs. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy a nemteljesítő devizahiteleket a forintosítás után fizetik majd. Egy stresszpályán (jelentős gazdasági visszaeséssel, árfolyam- és kamatsokkal számolva) a bankszektorban 90 milliárd forintos tőkehiány jelentkezik, de továbbra is stabil marad a működésük. A stabilitási jelentés alapján egy ilyen makrogazdasági környezetben néhány kisebb intézmény mellett két nagybank nem tudná teljesíteni a szabályozói elvárást.