Több kkv juthat hitelhez

Bővíti a Növekedési Hitelprogramot (NHP) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette be tegnap Matolcsy György jegybankelnök. A jegybank monetáris politikája, ezen belül a kamatcsökkentések és az NHP Matolcsy szerint már eddig is komoly mértékben hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, az elmúlt két év mintegy 5 százalékos bővülésének felét ennek köszönhetően értük el. Az NHP és az új NHP+ program az MNB elnökre szerint idén összesen 1 százalékkal növelhetik a GDP-t.

A korábbi NHP a megszokott feltételekkel folytatódik, a március közepén induló NHP+-tól pedig azt várják, hogy a bankok az eddig kockázatosabbnak tartott vállalkozásokat is képesek lesznek finanszírozni. Az NHP+ keretösszege idén 500 milliárd forint, a forrást az MNB a normál NHP-hoz hasonlóan 0 százalékos kamattal biztosítja a bankoknak, amelyek maximum 2,5 százalékos kamattal adhatják tovább a kkv-knak. Fontos különbség a két konstrukció között, hogy az új program kiegészül egy, a banki kockázatokat csökkentő elemmel: a jegybank az egy-egy ügylet során folyósított hitel 50 százalékáig, de az NHP+-os állomány évente maximum 2,5 százalékáig átvállalja a bankok veszteségét. Ez a kockázatátvállalás öt évig áll fenn.

A lépéstől a jegybank azt várja, hogy jelentősen bővül a hitelezhető kis- és középvállalkozások (kkv) köre. Az NHP első két szakaszában 19,4 ezer vállalkozással kötöttek szerződést a bankok, ez a működő kkv-s kör negyede lehet. Az NHP+ révén a cégek 50-60 százaléka is hitelezhetővé válhat, a jegybank szerint különösen a kis- és mikrovállalkozások finanszírozásában segíthet a konstrukció. A programot a jegybank a piaci szereplőkkel együtt alakította ki. A bankok már korábban jelezték, hogy az NHP jelenlegi feltételei mellett csak a legjobb cégeket tudják hitelezni, nagy szükség lenne garanciaprogramokra. „Az NHP konstrukció bővítése a várakozások szerint pozitív hatással lesz az érintett vállalkozói kör hitelfelvételi kedvére” – közölte lapunkkal az OTP Bank. „Megalapozott vélemény kialakításához azonban a termék pontos ismerete szükséges” – tették hozzá.

Az egyik kardinális kérdés az lehet, mennyi NHP+-os forrást kaphatnak majd a bankok. „A hitelintézetek csak akkor juthatnak hozzá az újfajta konstrukcióhoz, ha a normál NHP-ból is folyósítanak” – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Könnyen belátható, hogy ha a hitelintézetek korlátozás nélkül hozzáférhetnének az NHP+-hoz, nem állna érdekükben normál NHP-s hiteleket nyújtani, a jegybank azonban azt szeretné, ha az alacsony hitelkockázatú cégeknek továbbra is a régebbi típusú kölcsönt adnák, az új pedig a közepes hitelkockázatú vállalkozásokhoz kerülne. Így a bankok várhatóan az NHP második szakaszának igénybe vételével arányosan juthatnak hozzá az NHP+-hoz. Az NHP 2013 októberében indított második szakaszának ezermilliárd forintos keretéből körülbelül 500 milliárd forintnyit hívtak le eddig.

Az NHP két szakaszában eddig összesen több mint 1300 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok a cégekkel. Az első szakasz mintegy 700 milliárd forintos keretének még csak a 40 százaléka volt új hitel, a második szakaszban már 97 százalék az arány. Ennek ellenére sem indult növekedésnek a kkv-hitelállomány, sőt tavaly az első kilenc hónapban az MNB adatai szerint csaknem 4 százalékkal csökkent: szeptember végére a volumen 4 ezer milliárd forint alá került, ami négy éves mélypontnak felel meg. Ha nem lett volna az NHP, valószínűleg jóval nagyobb mértékben visszaesett volna a kkv-s hitelállomány, amelynek jelenleg már több mint a negyedét teszi ki a növekedési hitel. A növekedési hitelek 25-30 százalékos aránya az NHP-n belül a jövőben is fennmaradhat – mondta Nagy Márton –, de a jegybank azt reméli, mostantól már az állomány is növekedni fog.

Az NHP második szakaszában folyósított új hitelek több mint 60 százaléka beruházási hitel vagy lízingügylet volt, az új forgóeszközhitelek aránya 26 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék volt. Az állomány kétharmadát a nagybankok, csaknem negyedét a kis- és közepes bankok helyzeték ki, a takarékszövetkezetek részesedése 7,5 százalék körül volt eddig. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.

Hamarosan indul a rossz bank

Vannak olyan tételek, amelyek lefogják a bankokat, és nehezítik a hitelezést – mondta Balog Ádám, az MNB alelnöke. Ezek közé tartoztak Magyarországon a devizahitelek, és ilyenek a bedőlt projekthitelek is. A rossz állományokat a tervek szerint átvevő MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. már felállt, jelenleg a Bankszövetséggel és nemzetközi szakértőkkel egyeztetnek a folytatásról. Balog hangsúlyozta: igyekeznek minél piacibb módon működtetni majd az eszközkezelőt. Nemrég kiszivárgott egy terv arról, hogy a jegybank több hosszú lejáratú jelzáloglevél-forrást írna elő a jelzáloghitelek mögé. Lapunk kérdésére válaszolva Nagy Márton elmondta: a deviza jelzáloghitelek mögé korábban előírtak hosszú lejáratú forrásokat, időközben azonban ezekből forinthitelek lettek. Ezeknél is fontos, hogy a lejárati összhang javuljon, amivel a bankok is egyetértenek.