Árupiaci gondokat egyelőre nem okoz az oroszországi földrengés

Fontos olaj- és gázipari infrastruktúra működik Oroszország távol-keleti, földrengés sújtotta térségében, mely magában foglalja a Szahalin szigetén található LNG-előállító, valamint a világ legmélyebb olajkútjával üzemelő Szahalin olajkitermelési projektet is – írja az Origo, kitérve arra is, hogy a térségben található Vlagyivosztok közelében fekszik Kozmino és Nakodha, mindkettő kereskedelmi szempontból fontos kikötőnek ad otthont. Az eddigi információk alapján ugyanakkor eddig jelentős hatása nem volt az árupiaci forgalomra a földrengésnek, és az annak nyomán kialakuló szökőárnak sem, mely nem ért el tengerparti infrastruktúrákat, illetve jelentős károkat nem okozott azokban. Ehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy az érintett oroszországi területek kevésbé sűrű infrastruktúrával rendelkeznek, mint például Japán egyes partvidékei.

Egyelőre nem okozott árupiaci gondokat a földrengés

A nemzetközi árupiaci elemző Argus friss összefoglalójában azt írja, hogy a nyersanyagellátás egyelőre lényegében zavartalan Kelet-Oroszországban és Japánban is, s bár beszámolójuk megemlíti, hogy minden részletre nincs rálátásuk, egyelőre óvatos bizakodásra adnak okot az információk. Mindez azért lényeges, mert a földrengéssel érintett régió fontos helyszíne a szénhidrogén-kitermelésnek. 

Az eddig rendelkezésre álló információk szerint sem főbb kikötőkben, sem a part menti infrastruktúrák működésében eddig nem keletkezett zavar. Egy piaci szereplő szerint a Szahalinból érkező nyersolaj-szállítmányokat a jelek szerint nem érintette a földrengés vagy annak valamely következménye.

Oroszország távol-keleti kikötői napi 242 000 hordó Sokol és Sakhalin Blend nyersolajat exportáltak idén január-júniusban. A Vortexa olajkereskedelmi elemző cég adatai szerint a Kozmino ESPO Blend exportja átlagosan napi 926 000 hordó körül volt ugyanebben az időszakban. Egy kereskedelmi vállalati forrás szerint nincs arra utaló jel, hogy a Szahalinból érkező LNG-szállítmányokban bármilyen fennakadás lenne.

Ezzel párhuzamosan japán kormányzati források szerint az ország északi térségében működő, érintett vállalatok és szolgáltatók nem jelentettek jelentős károkat a kulcsfontosságú infrastruktúrában, beleértve az áram-, gáz- és vízellátást, valamint az atomerőműveket is. Egyetlen olajfinomító sem jelentett cunami okozta károkat, bár a földrengés epicentrumához közeli egyes finomítólétesítmények, köztük Japán legészakibb szigetén, a Hokkaidón működő, ideiglenesen felfüggesztették a szállításokat. Ez a hajók üzemanyaggal való feltöltésére lehet kedvezőtlen hatással, de a hatás mértéke a piaci szereplők szerint egyelőre nem világos.

Ugyanakkor lapunk is beszámolt arról, hogy a természeti csapást követően fennakadások jelentkeztek a csendes-óceáni légi közlekedésben.

További részletekről az Origo cikkében olvashat.