Csúcsán a dinnyeszezon, óriási árkülönbségek az elárusítóhelyeken
Magyarországon főként szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban egyre inkább bővül a fóliasátras termesztés is, amivel a dinnyeszezon nyújtható, vagyis előrehozható és későbbre is tolható – mondta a dinnye fogyasztásösztönző kampányt bemutató tájékoztatón Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Az államtitkár szerint a technológia fejlődésével és a fajtaválaszték bővülésével egyre homogénebb minőségű, egyre szebb küllemű és jobb ízű görögdinnyék jelenhettek meg a piacokon. Így az értékesítés is könnyebbé vált és a termelés hatékonysága lényegesen jobb lett.
Jelenleg több mint 1300-an termesztenek görögdinnyét Magyarországon, közülük 310-en sárgadinnyét is. A görögdinnye-termesztők száma a tavalyihoz képest 9 százalékkal, a sárgadinnye-termesztőké pedig 15 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. A hazai görögdinnye-termőterület így már közel 3600 hektár, ami lényegében megegyezik a tavalyival, míg a sárgadinnyéé 207 hektár, amely jelentős, 62 százalékos bővülést mutat.
Az államtitkár beszélt a kertészeti pályázatokról, amelyekben a támogatói döntések a nyári hónapokban ütemezetten születnek meg. Ilyen
- a Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása,
- a Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása, valamint
- a Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása,
amelyekre összesen több mint 200 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett.
Tavaly a görögdinnye 46 ezer tonnás exportja mennyiségében 4, értékében pedig 11 százalékos elmaradást mutatott a 2023-ashoz képest, míg az import mennyisége ugyanakkor jóval nagyobb mértékben 51 százalékkal csökkent 13 ezer tonnára. A cél az, hogy az import tovább mérséklődjön, az export pedig növekedjen. Utóbbira adottak a lehetőségek, mivel Magyarország a dinnyetermelés északi határán fekszik, így Szlovákia, Csehország és Lengyelország jó felvevőpiac és a magyar dinnyetermelők számára logisztikailag is kedvezőbb, mint a déli versenytársaknak.
Visszaszorulóban a piacok
Az államtitkár elmondta, hogy a hazai dinnyeértékesítésben 60-65 százalék a szupermarketek részaránya és a fennmaradó 35-40 százalékot teszik ki a
- a piacok,
- a zöldségesek, valamint
- az út menti és tábla széléről történő értékesítés.
Az élelmiszer-áruházláncoknak tehát meghatározó szerepük van a dinnye értékesítésében.
A hazai egy főre jutó éves átlagfogyasztás görögdinnyéből 10-12, sárgadinnyéből pedig 1,5- 2,2 kilogramm. Ezek – főleg a görög dinnye esetében – nem rossz számok, de van még tér a növekedésre – tette hozzá.
Itt a dinnyeháború új dimenziója: egyelőre kommentekben megy a harc az árak körül
Nyilatkozatot tett közzé a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, kérve a kiskereskedőket, hogy az akciózáskor is korrekt árak legyenek. A bejegyzésre adott reakciókból kiderül, az árak mellett a minőséget is sokan kifogásolják, és a dinnye árának drasztikus esésére számítanak.
A dinnyének kiváló beltartalmi értékei vannak, nyáron a nagy melegben rendkívül jól hidratálja a szervezetünket, a görögdinnye ugyanis 92, a sárgadinnye pedig mintegy 85-88 százalékban tartalmaz vizet, mindemellett pedig energiával is feltölti szervezetünket, noha kalóriában viszonylag szegény, de rendkívül széles választékban tartalmaz ásványi anyagokat, vitaminokat és antioxidánsokat – mondta el Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese. A vitaminok közül
- az A-vitamint,
- a B6-vitamint,
- a C-vitamint, valamint
- a folsavat (B9-vitamin)
emelte ki, míg az ásványi anyagok közül
- a káliumot és
- a magnéziumot.
A dinnyefogyasztás-ösztönző kampányt már tíz éve szervezi az AMC az agrártárcával és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel közösen. A kampány elemei között a hirdetéseken kívül kóstoltatás is szerepel, amelyet nyolc helyszínen szerveznek, Budapesten és vidéken.
Felemás dinnyeszezon
A termőterület növekedése arról tanúskodik, hogy már zöldségről, illetve gyümölcsről váltottak dinnyére a termelők – mondta Varga István, FruitVeB szabadföldi zöldségtermesztésért felelős alelnöke. A májusi fagyok kicsit „megbolondították” az egész szezon, a korai kiültetéseket fagykár érte, illetve csúsztak az ültetések. Mindezek következtében volt egy kis „összeérés”, így július 20-a környékétől jelentősen torlódik a dinnye, jelenleg csúcsszezon van. Leginkább azonban a rendkívül száraz június befolyásolta a szezont, bár az intenzív technológiáknál az öntözés megoldást nyújtott.
Ezzel együtt a jelenlegi szedések alapján 20-25 százalékos terméskiesés tapasztalható, de az értékesítésben is megtorpanást érzékelnek.
Varga István beszélt az árakról is, a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló Fehérvári úti csarnok kilónként 380-480 forintos árait a termelők számára is elfogadhatónak minősítve. Vannak ugyanakkor kiskereskedelmi láncok, amelyekre ez nem mondható el. Mint utóbb a Világgazdaságnak elmondta, a két láncban is jellemző, bőven 200 forint alatti ár már önköltség alatti beszállítói árat feltételez. Szerinte ez sokáig nem tartható fenn, hiszen az ágazatban egy-egy, akár csak egy-két hétig tartó ilyen mértékű árcsökkenés végzetes károkat okozhat, és sokan elfordulhatnak a dinnyetermeléstől.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
