Szabadesésbe váltottak a bankpapírok

Nem szűnik a bizonytalanság a részvénypiacokon, a múlt heti emelkedési próbálkozások után csúnya eséssel indult február második hete. Ezúttal egy technikai momentum ijesztette meg a befektetőket: a német DAX index, miután idén már többször felpattant a 9300 pontnál lévő támaszáról, tegnap letörte azt, és meg sem állt 9000 pontig. Ez újabb jel volt arra, hogy ez az esés már tényleg más, mint az eddigiek, és aki a vételi lehetőségeket keresi, az megégetheti magát. A befektetők tömegesen igyekeztek szabadulni a részvényektől, ami extrém ármozgásokhoz is vezetett. Az osztrák Erste Bank papírja például tízszázalékos mínuszban is járt, mindenféle hír nélkül.

A nagy európai bankrészvények árfolyama nyár vége óta lefeleződött. Az olasz UniCredit részvénye még novemberben is hat euró körül állt, tegnap már csak hármat adtak érte. Nem áll jobban az elmúlt három hónapban 46 százalékot veszítő Deutsche Bank sem. A jelenség mögött többen a nagy állami olajalapok vagyonfelélését sejtik. Egy elemzés szerint ezek az alapok korábban előszeretettel vásároltak európai ciklikus papírokat, egyebek között jó bankrészvényeket, hogy az európai növekedésből hasznot húzzanak. Most, amikor az olajárak zuhanásával ezek az országok a költségvetési hiányuk pótlására a tartalékokhoz nyúlnak, elsősorban ezeket a papírokat borítják a piacra. Van emellett fundamentális oka is annak, hogy éppen a bankrészvények teljesítenek ilyen gyengén: a jegybanki kamatpolitikák, a negatív vagy nullás hozamok összenyomták a kamatmarzsokat, a korábbi profittervek aligha tarthatók.

A jelzáloghiteleken Európa-szerte Magyarországon és Bulgáriában lehet a legnagyobb kamatot elérni, nem véletlen, hogy az OTP – amely mindkét országban piacvezető – és vele a magyar piac viszonylag állta a hétfői vérfürdőt. A magyar bankpapír csak 2,6 százalékot esett, miközben a Raiffeisen vagy az Erste 7, illetve 7,5 százalékot. Közép-Euró­pára biztos menedékként tekintenek a befektetők, az 1,6 százalékkal csökkenő BUX mellett a lengyel WIG index 1,2 százalékot süllyedt, míg a DAX 3,3, a CAC 3,2, az olasz FTSE MIB pedig 4,7 százalékot zuhant a hét első napján.

Pedig Ázsiából most nem is érkeztek rossz hírek. A kínai devizatartalék ugyan további százmilliárd dollárral csökkent, ám ez valamivel kisebb volt a várakozásoknál, a kínai tőzsde pedig a holdújév miatt egész héten zárva tart. A japán börze szerény emelkedést mutatott. Nem úgy Amerika, amely becsatlakozott az európai pánikba. A vezető indexek két százalék feletti esést mutattak lapzártakor. Legnagyobbat a technológiai papírok estek.

A befektetői félelmeket tükrözte az arany további emelkedése is. Az unciánkénti ár megközelítette az 1200 dollárt, amivel az arany az idei év eddigi legjobb befektetésnek bizonyul a leglikvidebb eszközök közül. Az elmúlt hetek fő szabálya viszont ezúttal nem érvényesült, nem az olaj húzta le a tőzsdéket. A WTI ára hordónként 30 dollár fölött maradt, a Brenté pedig 33,7 dollár körül ingadozott, jamivel jóval kevesebbet gyengültek, mint a részvényindexek.

Ötvenszázalékos zuhanás is volt

Nagy riadalmat keltett az amerikai piacon, hogy hírek szerint az egyik nagy palaolaj-kitermelő, a Chesapeake Energy jelentős szerkezetátalakításra készülhet, és ehhez keres specialistákat. A mintegy tízmilliárd dollárnyi adóssággal rendelkező vállalat az olaj mellett a gáz árának esésétől is szenved, részvényei és kötvényei pedig folyamatosan veszítenek értékükből, ami megnehezíti hiteleinek refinanszírozását is. A részvények a hír megjelenését követően 50 százalékos mínuszban is jártak a New York-i tőzsdén, de az esés később 30 százalékosra mérséklődött.