Szabadesésbe váltottak a bankpapírok

Nem szűnik a bizonytalanság a részvénypiacokon, a múlt heti emelkedési próbálkozások után csúnya eséssel indult február második hete. Ezúttal egy technikai momentum ijesztette meg a befektetőket: a német DAX index miután idén már többször felpattant a 9300 pontnál lévő támaszáról, hétfőn letörte azt, és meg sem állt 9000 pontig. Ez újabb jel volt arra, hogy ez az esés már tényleg más, mint az eddigiek, és aki a vételi lehetőségeket keresi, az könnyen megégetheti magát. A befektetők így tömegesen igyekeztek szabadulni a részvényektől, ami nem egy esetben extrém ármozgásokhoz vezetett. Az osztrák Erste Bank papírja például tíz százalékos mínuszban is járt, mindenféle hír nélkül.

A nagy európai bankrészvények árfolyama nyár vége óta lefeleződött. Az olasz UniCredit részvénye még novemberben is hat euró körül állt, tegnap már csak 3 eurót adtak érte. Nem áll jobban a most 9 százalékot zuhanó, az elmúlt három hónapban 46 százalékot veszítő Deutsche Bank, de más nagy pénzintézetek papírjai sem. A jelenség mögött többen a nagy állami olajalapok és olajkitermelő országok vagyonfelélését sejtik. Egy elemzés szerint ugyanis ezek az alapok korábban előszeretettel vásároltak európai ciklikus papírokat, többek között jó minőségű bankrészvényeket, hogy a küszöbön álló európai növekedésből hasznot húzzanak. Most, amikor az olajárak zuhanásával ezek az országok a költségvetési hiányuk pótlására a tartalékokhoz nyúlnak, elsősorban ezeket a papírokat borítják a piacra, ami jelentős túlkínálatot okoz. Van emellett fundamentális oka is annak, hogy éppen a bankrészvények teljesítenek ilyen gyengén: a jegybanki kamatpolitikák, a negatív vagy nullás hozamok rendkívül összenyomták a banki kamatmarzsokat, vagyis a korábbi profittervek aligha lesznek tarthatóak.

A jelzáloghiteleken Európa-szerte Magyarországon és Bulgáriában lehet a legnagyobb kamatot elérni, így nem véletlen, hogy az OTP – amely mindkét országban piacvezető – és vele a magyar piac a hétfői vérfürdőben felülteljesített. A magyar bankpapír csak 2,6 százalékot esett, miközben a Raiffeisen vagy az Erste 7 illetve 7,5 százalékot. Úgy tűnik, Közép-Európára továbbra is biztos menedékként tekintenek a befektetők, az 1,6 százalékkal csökkenő BUX mellett a lengyel WIG index is csak 1,2 százalékot süllyedt, míg a DAX 3,3, a párizsi CAC 3,2, az olasz FTSE MIB pedig 4,7 százalékot zuhant a hét első napján.

Pedig Ázsiából most nem is érkeztek rossz hírek. A kínai devizatartalék ugyan további százmilliárd dollárral csökkent, ám ez valamivel kisebb volt a várakozásoknál, a kínai tőzsde pedig a holdújév miatt egész héten zárva tart. A japán börze szerény emelkedést mutatott. Nem úgy Amerika, amely becsatlakozni látszott az európai pánikba. A vezető indexek két százalék feletti esést mutattak lapzártánkkor, amivel az idei mélypontjukat tesztelték. A legnagyobbat a technológiai papírok estek, a Nasdaq Composite 2,7 százalékos esésnél is járt.

A befektetői félelmeket jól tükrözte az arany további emelkedése is. Az unciánkénti ár megközelítette az 1200 dollárt, amivel az arany az idei év eddigi legjobb befektetésnek bizonyul a leglikvidebb eszközök közül. Az elmúlt hetek fő szabálya viszont ezúttal nem érvényesült, nem az olaj húzta le a tőzsdéket. Legalábbis a WTI hordónkénti árfolyama 30 dollár fölött maradt, a Brent pedig 33,7 dollár körül ingadozott, vagyis jóval kevesebbet gyengültek, mint a részvényindexek.

Ötven százalékos esés is volt

Nagy riadalmat keltett az amerikai piacon, hogy hírek szerint az egyik nagy palaolaj-kitermelő, a Chesapeake Energy jelentős szerkezetátalakításra készülhet és ehhez keres specialistákat. A mintegy tízmilliárd dollárnyi adóssággal rendelkező vállalat az olaj mellett a gáz árának esésétől is szenved, részvényei és kötvényei pedig folyamatosan veszítenek értékükből, ami megnehezíti hiteleinek refinanszírozását is. A részvények a hír megjelenését követően 50 százalékos mínuszban is jártak a New York-i tőzsdén, de az esés később 22 százalékosra mérséklődött.