Szeptembertől nyolcadolják a cég papírjainak névértékét

Április 13-án tartja éves rendes közgyűlését a Mol Nyrt. A cég igazgatósága az elmúlt években fokozatosan növekvő osztalékfizetési trendet folytatva a tavalyi üzleti évre 625 forintos osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek. Ez a tavalyi 567 forinthoz képest 10 százalékos növekedés. Osztalékfizetésre – figyelembe véve a saját részvények várható számát – 58 milliárd forintot fordítanak. A közgyűlésen közzéteszik az auditált anyavállalati és konszolidált pénzügyi kimutatást, valamint a vezetőség 2016-os beszámolóját. Döntenek a 2017-es üzleti év könyvvizsgálójáról is.

Az alapszabályt is módosítják, és változások lesznek az igazgatóságban, a felügyelőbizottságban és az auditbizottságban. A javaslat szerint Molnár Józsefet igazgatósági tagként, Chikán Attilát és John I. Charodyt felügyelőbizottsági tagként választhatják újra a részvényesek. Emellett Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. elnöke, Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos, valamint Vladimír Kestler, a Slovnaft a. s. igazgatóságának tagja a felügyelőbizottság tagja lehet. Ivan Miklos, a Mol felügyelőbizottságának tagja, korábbi szlovák miniszterelnök-helyettes, Dávid Ilona, valamint Bártfai-Mager Andrea bekerülhet az auditbizottságba is. Az üzemi tanács Bognár Piroska, Puskás Sándor, Ördög Tibor István és Tóth András munkavállalókat jelöli a felügyelőbizottságba.

Az igazgatóság javasolja a részvények 1:8 arányú felaprózását is, vagyis egy 1000 forintos névértékű részvény 125 forintos névértékűvé válik. A Molnál háromféleképpen indokolták a javaslatot. Szerintük ez egyrészt megkönnyíti a kisbefektetők kereskedését a Mol-részvényekkel. Másrészt a jelenlegi 20 ezer forint feletti árfolyam többszöröse a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémiumszegmensében lévő papírok 3500 forintos átlagos árfolyamának. A lépést követően, mai árfolyamon számolva, 2500 forint körül lehet a Mol árfolyama. Harmadrészt a felaprózás a cég szerint növelheti a forgalmat és a likviditást.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője is nagyobb likviditást vár az aprózódás bevezetése után a papírtól. „Egy tizedelés jobban tetszett volna a kisbefektetőknek, már csak a könnyebb számolás miatt is, de ez valójában csak technikai kérdés, valós értéknövelő szerepe nincs” – tette hozzá Pletser. Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője rámutatott, hogy maga a döntés egyáltalán nem okozott meglepetést, az elmúlt napokban csak az arányt találgatták. A szeptember elsejei bevezetés szerinte konzervatív hozzáállásról tanúskodik. A hátralévő bő öt hónapban az intézményi és a magánbefektetőknek is lesz elég idejük felkészülni. A változás az indexkosarakban való szereplésre is hatással lehet. Az alacsonyabb ár nagyobb likviditást és forgalmat eredményezhet, ami 6-12 hónapos távlatban növelheti a Mol súlyát a kosarakban – hívta fel a figyelmet Kiss Mónika. A bécsi tőzsde CECE, az MSCI feltörekvő piaci indexében és az FTSI mellett a BÉT CETOP-indexében nőhet meg a Mol súlya 2018-ban, ha forgalomnövekedést tapasztalnak ősztől.