Két forint bevételre egy forint kifizetés jutott az elmúlt évben

A hazai biztosítási szektor tavalyi profitugrása, az, hogy a piaci társaságok adózott eredménye negyedével, a 2017. évi 57,94 milliárdról 72,88 milliárd forintra emelkedett, jókora részben a nagyot javuló kárhányad eredménye – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatsoraiból. A jegybank – fióktelepek nélkül számított – adatsora szerint a hazai biztosítók tavalyi kárráfordítása 509,7 milliárd forint volt, 7 százalékkal kisebb arányú a bázisév 548,6 milliárdjánál. Ennek következtében – valamint azért, mert a szektor díjbevétele ellentétes irányban, 7,1 százalékkal, 1024,1 milliárd forintra nőtt – a biztosítási szektor kárhányada, vagyis a díjbevétel-arányos kárráfordítás a bűvös 50 százalék alá csökkent.

A jegybank eredménysoron kimutatott kárráfordítási adataiból („sima” kárráfordítást csak 2016-tól vezet az MNB) az látszik, hogy a számottevő csökkenés nem a jegybank által problémásnak tekintett nem életágban jelent meg (ennek az üzletágnak a kárhányada ugyanis a 2017-es 38,6 százalékról csak 36,9 százalékra csökkent, mivel a díjbevételek 10,5 százalékos bővülésének pusztán felével nőttek a károk). Ettől függetlenül a vagyonágon a kárhányad viszonylag stabil. A mostani mélyponthoz képest az évtizedben a legnagyobb kárhányad 44 százalék volt, és 2013-ban jegyezték fel. Ekkor pusztított a térségünkben a hatalmas árvíz. Nem érdemes vitatni a jegybank azon megállapítását, amely szerint a nem életágon a 2018-as díjnövekedés túlkompenzálta a károk és a költségek növekedését, de érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt hét évből négyben a díjbevételek bővülése meghaladta a kárráfordítások bővülését, háromban pedig a károk szaladták túl a piac bevételi számait. (A jegybank a költségekkel is terhelt kombinált mutatót figyeli, amelynek értéke a nem életágban tavaly 78,6 százalék volt.)

A tavalyi kárráfordítási adatokban a fő javító elem tehát az életági kárkifizetések drasztikus csökkenése volt: míg 2017-ben 108,5 milliárd forintért szolgáltattak a biztosítók, tavaly mindössze 86,3 forintért. Eközben az üzletági bevétel 3,5 százalékkal küzdötte feljebb magát.

Az okok között a gazdaság nagyobb szerepe és a vastagabb pénztárcák mellett szerepet játszhatott, hogy – egyebek mellett az MNB szabályozói lépései révén – újra nő a bizalom az életbiztosítások iránt, és a meglévő szerződések egyre nagyobb száma valóban hosszú távú nyugdíjbiztosítás (a számuk tavaly csaknem 46 ezerrel 288,7 ezerre nőtt), amelynél rendkívül alacsonyak a visszavásárlási arányok. Az üzletági kárhányad 2012-ben – épp a visszavásárlások (és a minimális szerződési hajlandóság) miatt – volt a csúcson, 96,2 százalékon. Ám a tapasztalatok szerint ez a helyzet aligha marad fenn.