BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Költségvetés: nagyobb mértékben növekedtek a bevételek, mind a kiadások

A hiány meghaladja az előirányzott mértéket, de alacsonyabb az előző évinél.

Az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer bevételei az elmúlt évben 21 440,1 milliárd forintot tettek ki, ami 1517,6 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal több az előző évinél, míg a kiadások 22 659,1 milliárd forintos összege 1285,0 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal emelkedett. A hiány 1219 milliárd forintot tett ki, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot, de 232,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán kiadott részletes jelentéséből.

A központi költségvetés a tervezett 985,7 milliárd forint helyett 1023,8 milliárd forint hiánnyal zárt, a társadalombiztosítási alapok 234, milliárd forint deficittel zártak a tervezett kiegyensúlyozott egyenleg helyett.

Az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forint többletet könyveltek el.

A tavalyi évre meghatározott uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiánycél 1,8 százalék volt, az előző évi 2,3 százalék után. A PM jelentése kiemeli: „az előzetes becslések szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya – már nyolcadik egymást követő évben – érdemben az uniós kritérium alatt alakulhatott, amelynek köszönhetően az adósságráta az elmúlt két évtized legdinamikusabb mérséklődését mutathatta.”

A jelentés szerint az 5 százalék körüli gazdasági növekedésnek köszönhetően általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból mintegy 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban.

Míg uniós bevételből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, a projektek összkiadásai viszont elérték a 1556,8 milliárd forintot.

Az általános forgalmi adóból 2019-ben 4532,4 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, 15,4 százalékkal több az előző évinél.

A jövedéki adóból származó bevétel 2019-ben 1176,4 milliárd forint, a 2018-asnál 5,8 százalékkal több lett. Az üzemanyagokra rakódó jövedéki adóbevétel 30,1 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) nőtt, 21,8 milliárd forint többletet hozott a büdzsének a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. A bevételek a növekedéshez 18,2 milliárd forinttal járultak hozzá, hogy 2019-től a jövedéki adó soron szerepel az energiaadó.

A társasági adóbevételek 303,3 milliárd forintot tettek ki, 77,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél, ami a

minisztérium közleménye szerint azzal magyarázható, hogy megszűnt a decemberi adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó kötelezettség.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel 243,4 milliárd forintot tett ki, 10,2 milliárd forinttal nőtt az előző évihez viszonyítva.

A személyi jövedelemadó bevételek 11,2 százalékkal nőttek és 2698,1 milliárd forintos összegük 272,8 milliárd forinttal nagyobb az előző évinél.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek 9,6 százalékos növekedéséből 320,9 milliárd forinttal – 23,2 százalékkal 1706,1 milliárd forintra nőtt az egészségbiztosítási alap bevétele és 1,8 százalékkal 57,8 milliárd forinttal 3321,2 milliárdra a nyugdíjalap bevétele.

Varga Mihály pénzügyminiszer
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az egészségbiztosítási alap kiadásai 2540,8 milliárd forintot tettek ki 106,7 milliárddal nőttek és 4,0 százalékkal túllépték a tervezettet. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 11,2 százalékkal 1340,7 milliárd forintra emelkedett, 5,3 százalékkal haladta meg az előirányzott összeget. A növekedést alapvetően a 78 ezer egészségügyi szakdolgozót és 4 ezer védőnőt érintő – részben a tervezettnél korábban teljesített – béremeléssel magyarázza a jelentés.

A nyugellátásokra fordított kiadások 1,7 százalékkal haladták meg az éves törvényi előirányzat összegét, 3510,7 milliárd forintot értek el, ami az egy évvel korábbinál 4,7 százalékkal több.

A kiadásoknak a nyugdíjemelés mértékét meghaladó növekedése a novemberi nyugdíjprémium kifizetéseken túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel változásának együttes következménye – írta a PM.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron 1251,4 milliárd forint bevétel folyt be, 7,2 százalékkal (96,6 milliárd forinttal) kevesebb a vártnál, de 197,3 milliárddal több, mint az előző évben. Az uniós programok kiadásai 20,4 százalékkal, 398,9 milliárd forinttal maradtak el az előirányzottól és 335,6 milliárd forinttal, 17,7 százalékkal az egy évvel korábbitól.

A kiadási oldalon 1,2 százalékos (4,8 milliárd forinttal) 397,9 milliárd forintra csökkentek a családi támogatások. A legnagyobb tétel a családi pótlékra kifizetett 308,7 milliárd forint 1,8 milliárddal, 0,6 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, mert a családi pótlékból kilépő korosztály létszáma magasabb volt, mint az új belépők száma.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 2019-ben 191,2 milliárd forintot tettek ki, ami 2,0 milliárd forinttal alacsonyabb, mint az előző évi és 242,4 milliárddal kevesebb a tervezettnél.

A központi költségvetés adóssága 2019-ben 993,8 milliárd forinttal növekedett és 29 682 milliárd forinton állt december végén. A költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszíroz nettó forintkibocsátás 1561,1 milliárd forint volt.

A devizaadósság nettó törlesztése 750,0 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 146,5 milliárd forinttal növelte.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek