Nagyot ugrik idén a felügyeleti bevétel

Jelentősen megemelkedtek az év elejétől a felügyeleti díjak, amelyeket a pénz- és tőkepiaci szereplőknek kell fizetniük a törvény értelmében a szabályszerű működésüket ellenőrizni hivatott Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A parlament tavaly ősszel döntött arról a jogszabályról, amely a jelentős emelést lehetővé tette a prudenciális ellenőrzést ellátó jegybank számára.

A Világgazdaság megkeresésére az MNB arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotók az elmúlt években átalakult kockázatokhoz és az – uniós és hazai szabályozásoknak, elvárásoknak megfelelő – intenzívebb felügyelési feladatok ellátásához az inflációarányos, az ügyfelek biztonságát és a pénzügyi stabilitást szavatoló felügyeleti díjak bevezetéséről hoztak döntést. „Miközben a piaci szereplők a pénzügyi válság óta jelentősen bővültek, a nettó felügyeletidíj-bevétel mára mintegy 18 százalékkal kisebb lett, mint a pénzügyi válság előtti utolsó évben, 2007-ben volt” – emlékeztetett a jegybank. Való igaz, az akkor még az MNB-től külön álló Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2007-ben még 12,7 milliárd forintnyi felügyeleti díjat szedett be, míg 2018-ban 10,45 milliárd forint folyt be ilyen címen az MNB-be.

A listát böngészve látható, hogy minden felügyelt terület kisebb hozzájárulást fizet, mint a válság előtt, ugyanakkor szembetűnő, hogy az összevetést nagyban torzítja, hogy 2007-ben a tőkepiaci területen rekordösszegű, 3,1 milliárdos felügyeleti díj folyt be, amit azóta sem közelített meg a piac: 2018-ban 1,85 milliárdos volt a befizetés a terület cégeitől. Ha 2008-cal vetjük össze az összegeket, akkor a 2018-as felügyeleti díjak már 300 millióval meghaladják az akkori 10,13 milliárdos összeget. Mindezt úgy, hogy időközben jelentős konszolidáción ment keresztül a szegmens. Pénzpiaci területen a PSZÁF 2007-ben még 192 bankot és szövetkezeti hitelintézetet ellenőrzött, 2018-ban ez a szám már csak 62 volt. A biztosítói piacon 30-ról 23-ra csökkent az ellenőrzött intézmények száma, a pénztári területen a 20 magánnyugdíjpénztárból 4 maradt, miközben 68-ról 37-re redukálódott az önkéntes nyugdíjpénztárak, és 38-ról 22-re az egészségpénztárak száma. Növekedés volt ugyanakkor a pénzügyi vállalkozások terén, amelyek száma 11 év alatt 157-ről 245-re emelkedett. Eközben a befektetési vállalkozások száma 17-ről 12-re csökkent, befektetési alapkezelőből pedig a 2007-es 30 helyett 79 működött 2018 végén.

Az MNB érvelése szerint 2020-tól az eltelt időszak inflációs kiigazításának megfelelő díjbevétel-bővülésre nyílhat esély az új díjstruktúrával. A felügyeleti díjak alap- és változó díjból állnak. Az előbbiek januártól egységesen 50 százalékkal emelkedtek. A pénzintézetek és a biztosítók a korábbi 2 millió helyett 3 milliót fizetnek, a tőkepiaci szereplők és a befektetési piaci szereplők 200 ezer helyett 300 ezer forintos éves alapdíjjal számolhatnak, míg a pénztári szektorban 100-ról 150 ezer forintra emelkedik a díj.

A változó díjtételeknél arányaiban a legjelentősebb emelés a pénzpiaci területen történt, itt a hitelintézeti törvény által számított tőkekövetelmény mértékében számítva 3,8 ezrelékről 6 ezrelékre nőtt a felügyeleti díj vetítési alapja. Hasonló tételt fizetnek a befektetési szolgáltatók is. A hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók és a befektetési alapkezelők a portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt eszközérték 0,3 ezrelékét fizetik a korábbi 0,25 százalék után felügyeleti díjként, míg a tőkepiaci szervezetek mérlegfőösszegüknek immár 0,25 százalékát kötelesek átutalni a felügyeletnek a korábbi 0,2 százalék helyett. A pénztári szektorban a vagyon 0,25 százaléka helyett 2020-tól már 0,3 ezreléket kell fizetni az ellenőrzésért. A biztosítói oldalon pedig a szavatolótőke-szükséglet 1,8 ezreléke helyett 3,8 ezrelék a felügyeleti díj, amely mellett változó biztosításidíj-alapot képez a számviteli biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke is: a korábbi 0,25 helyett 0,35 ezreléket kell fizetniük a biztosítóknak.

A piaci vélekedések szerint azzal, hogy a hitelintézeti oldalon lép a legnagyobb mértékben az MNB, a felügyeletidíj-emelkedés összességében meghaladhatja a 40 százalékos mértéket, hiszen a pénzpiaci oldal súlya messze a legnagyobb a felügyeletidíj-struktúrában: 2018-ban a befizetett összeg 64,1 százalékát, 6,7 milliárdot fizettek be a bankok és a takarékszövetkezetek. Bár a konszolidáció ezen a téren a szövetkezeti összeolvadással létrejövő új Takarékbank megalakulásával tavaly tovább folytatódott, a szakemberek nem lennének meglepve, ha a díjstruktúrában a következő évektől ismét 70 százalék körüli súlyt képviselne ez a terület.